Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2017 - Október
2017 - Szeptember
2017 - Augusztus
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2010 - Június
Abkarovits Endre

Erdélyi drámák angolul

Mindig rendkívül örvendetes esemény, amikor egy-egy angol nyelvű híradás megjelenik valamely magyar műről, hiszen a magyarul nem olvasók, nem beszélők olyan keveset tudnak a magyar kultúráról, irodalomról, s ezen belül különösen a mai Magyarország határain túli területek irodalmáról. A Bertha Csilla és Donald E. Morse szerkesztette, s az általuk fordított öt erdélyi magyar drámát tartalmazó (a megszabott kiadói terjedelem ennyit engedett) angol nyelvű kötet missziós feladatot is betölt: erdélyi magyar írók műveit, s azokon keresztül erdélyi kisebbségi magyar létkérdéseket, a különböző drámaformákban megnyilvánuló élet- és magatartásváltozatokat, a diktatúra nyomására adott válaszokat, a megmaradás esélyeinek és dilemmáinak a dramatizálásait tette elérhetővé angolul olvasó közönség számára.

A Silenced Voices („Elhallgattatott hangok”) című drámakötet a dublini Carysfort Kiadó gondozásában jelent meg 2008 októberében, s az Ír Nemzeti Színházban, az Abbey Theatre-ben mutatták be néhány más könyv társaságában. 

A válogatás az erdélyi magyar dráma reneszánszából, a hetvenes-nyolcvanas évek drámaterméséből kiemelt, reprezentáns műveken keresztül kísérel meg olyan képet adni az erdélyi drámáról, amely sokféleségében, műfaji változatosságában képviseli a magyar drámairodalom jellegadó hagyományait, értékeit, sajátos formáit, ugyanakkor olyan valóságrétegekre irányítja a figyelmet, amelyek a politikai rémuralom különböző alakzatait, az azokkal való szembenézés, szembeszállás vagy rezignáció lehetőségeit villantják fel, s amelyek többnyire ismeretlenek, sőt elképzelhetetlenek egy nyugati demokráciában felnőtt ember számára. A mottóként választott sütői méltóság-megfogalmazás – „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában” – a sorskérdések és választások dramatizálásának egyszerre konkrét történelmi helyzetbe ágyazottságát, ugyanakkor általános emberi példázatszerűségét is jelzi.

A drámák sorát Sütő András Advent a Hargitán című biblikus-archaizáló nyelvű, népi balladás ihletésű, valóságos és mesei, realisztikus és fantasztikus elemeket ötvöző lírai tragédiája vezeti, amelyhez hasonló drámaforma nemigen létezik a nyugati drámairodalomban. Székely János Caligula helytartójának a magyar hitvitákban is gyökerező erkölcsfilozófia mélységeihez fogható gondolati drámák is aligha születtek a nyugati világban, ahol általában véve is kevés az eszmedráma. Lászlóffy Csaba Az eretnek című sötét tónusú, groteszk abszurdja ugyanúgy, mint Páskándi A bosszúálló, a kapus, avagy kérjük a lábat letörölni című abszurdoidja is eltér a Nyugat-Európában ismert drámaformáktól. Míg a a nyugati abszurdban a világnak a metafizikai rendtől, Istentől, a szilárd értékektől elszakadt általános állapota okozza a képtelenséget, a közép-európai abszurd színjátékok „szervesen ötvözik a nyugat-európai abszurd sok jellegzetességét egy sajátosan kelet-közép-európai, keserűen komikus, groteszk, konkrét társadalmi nyomorúságot felmutató, olykor realizmusból kiinduló drámaformával, s ezzel magát az abszurd műfaját is megújítják” – amint azt Bertha Csilla egy közelmúltbeli tanulmányában megállapítja (Korunk, 2008/8.). (Egyébként a fordítótárs, Donald E. Morse amerikai, kanadai, írországi stb. fórumokon, angol nyelvű értekezésekben szintén vizsgálta már ezt a problémakört.) A Lászlóffy-darab, Az eretnek a rendőrállam totális uralmának a szituációját viszi ad absurdum, a titkosrendőrség saját önfelszámolásának ellen-utópisztikus (pontosabban disztópia-szerű) víziójáig jutva el, amikor a már mindenkit besúgóvá beszervezett erőszakszervezet tisztjei céljavesztettségükben egymás után megőrülnek, a „hőskort” sírják vissza, amikor még volt értelme a kínzásnak. Páskándi darabjában pedig az egyik szerencsétlen nyomorult hadirokkant csöppnyi előnye védelmében a másik ugyanolyan szerencsétlent öli meg, nem értvén, hogy mindkettőjüket a hatalmi helyzetben levők manipulálják, éppen egymás elpusztítására is. Szőcs Géza rádiójátéka, a Karácsonyi játék a világszerte jól ismert betlehemi gyermekgyilkosság történetét fordítja ki, hogy azzal a Ceauşescu-diktatúra genocídiumát tudja komikus-groteszk módon dramatizálni, s az erre rávetített Ábrahám-Izsák példázatban az isteni akarat iránti engedelmességet a pillanatnyi politikai hatalom előtti kicsinyes szolgalelkűségre alacsonyítja és profanizálja.

A fordítók-szerkesztők bevezető tanulmánya segíti a magyar, s különösen az erdélyi kultúráról, irodalomról tájékozatlan olvasót eligazodni a térség történelmében, a kisebbségi sorba taszított magyarság politikai körülményeiben, a Ceauşescu-rendszer rémségeiben csakúgy, mint – röviden és vázlatosan ugyan – a szerzők művészetének sajátságaiban, s a magyar drámairodalmi hagyományokban és drámaformákban. Helytállóan hangsúlyozza ez a tömör összefoglalás, hogy a drámai műforma milyen autentikusan közvetítheti egy kálváriás kisebbségi sorsdráma egzisztenciális élményvilágát, vagyis hogy a történelmi léttapasztalat hogyan lényegül átütő esztétikai minőséggé. 

A fordítás általában hitelesen visszaadja angolul az eredeti művek gondolatain túl a specifikus hangulati tartalmakat is. Különösen nehéz feladat lehetett Székely János veretes nyelvét, jambikus pentameterben írott sorait, vagy Sütő balladás-biblikus, székely népi párbeszédeit és népdalait úgy tolmácsolni, hogy a képes beszéd asszociációi mellett a ritmus folklorisztikus vonásai is átmentődjenek.

A fordítók, a magyar Bertha Csilla és az angol anyanyelvű, amerikai állampolgár, de magyarországi lakos, Donald E. Morse irodalmárok, mindketten a Debreceni Egyetemen tanítanak, s kétféle anyanyelvükből adódóan, közösen dolgoztak a fordításokon. Bertha Csilla korábban magyar versantológiát is szerkesztett angolul, Homeland in the Heights („Haza a magasban”) címmel, amely Magyarországon jelent meg, s amely összeállítása idején (1990 körül, bár csak 2000-ben látott napvilágot) először emelt be ilyen típusú antológiába határon kívüli magyar költőket (az erdélyiek közül Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Géza verseit). A Magyarországon publikált versantológia természetszerűleg ritkán jut el a külföldi olvasókhoz, ez az Írországban megjelent drámakötet viszont nagyobb eséllyel mutathat be külföldön magyar irodalmat (itthonról a kiadó honlapjáról vagy más internetes terjesztőtől lehet beszerezni). Hogy éppen ír kiadó vállalta a gondozását, talán az írek más kis népekhez, köztük a magyar kultúrához viszonyuló affinitását és szolidaritását is tükrözi (amelynek egyik jól ismert példája, hogy a huszadik század elején Arthur Griffith az osztrák–magyar kiegyezést az írek számára példaként tárgyalja egy művében). Az íreknél is, történelmi helyzetük, évszázados politikai alávetettségük következtében, az irodalom és különösen a drámai színház összetett szerepvállalásra kényszerült. De a kulturális függetlenségért folytatott identitásőrző küzdelem során egyúttal esztétikumában is gazdagodott, olyannyira, hogy mára az angol nyelvű irodalomban az írek drámaművészete világszerte ismertté és elismertté vált.

A magyar, s főleg az erdélyi drámák ismertségét viszont eddig nagyon kevés fordítás szolgálta, ezek között a legjelentősebb az Amerikában élő felvidéki származású Brogyányi testvérek, Jenő és Gábor drámafordításai. 1991-es kötetük, a New Hungarian Drama („Új magyar drámák”, Budapest, Corvina) Sütő Egy lócsiszár virágvasárnapja és Páskándi Vendégség című műveit is tartalmazza. Brogyányi Jenő egy rövid abszurdoidokból és a Todogár Jaúr Kvárna rövidített változatából álló önálló Páskándi-kötetet is közreadott angolul Moment of Sincerity („Az őszinteség pillanata”) címmel (Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 1999), de ez sajnos alig hozzáférhető. E néhány fordítói vállalkozás után különösképpen üdvözlendő, hogy mostanra ezek a drámák is elérhetővé, olvashatóvá, s így talán szélesebb nemzetközi közérdeklődést felkeltővé is válhattak.




.: tartalomjegyzék