Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - április
2019 - Március
2019 - Február
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2011 - Június
Nagy Attila

Versek

CSILLAGKÖZ[1]

 

4.

Antal Károly a vendéglőtulaj

Többször is haldokolt

Orvos apámat rángatta Marcsa

A lánya hogy mentené újra létre

Őt ki a család százkilós

Párnákba süppedt szemefénye

                                              

Futottak végig a cigánysoron                                                                                                                               

Hol Tyutyu a perfekt báty lakott

Talpig párfömben s hófehérben

(Nagy szív lakott e bárzenészben

Ki szaxofon s néha zongora

Resztoran' volt s lett otthona)

 

Na nem éppen női mollban

Verte Marcsa az ablakát

(Sikongott s néha megvonaglott

Lehullt róla a nagykabát

Képes lett volna érte ölni)

Gyere Tyutyukám örökölni

 

Turbékolta ott s legott

 

5.    

Másszuk a hegyet Attilával

A súlyos tejkihordó szánnal

Ropog a hó a félhomályban

Röhincs bujkál a pléhpofában

 

Attila nagy kópé s barátom

Cincog a gúny a nagykabáton

Mely rajta lóg és túl szakadt

A hét testvér mint dúlt vadat

 

Kergeti űzi kacagja sírja

A majdnem nyomort naponta vívja

Az apjuk hóttig részeges

De nagy halász – nem ideges

 

Másszuk a hegyet Attilával

A súlyos tejkihordó szánnal

A lányok kik velünk egyidősek

Kamasz ajkunkon elidőznek

 

S fürge szánon suhannak odább

Nevetve ég és föld honát

Mert érzik hogy a pillanat

A minden mi bennünk megragad

 

 

6.

Távolabb ahol üllő zeng

Múg a Lajika tehene

A Bolond Néma ott kereng

Ha volna megmaradt teje

 

Szakadt gúnyájú ablakos

Kiáltoz vár majd vigyázva lép

A kert még csillog harmatos

Nagyanyám teának füvet tép

 

Kakukkfű illő illatába

Burkolózva olvasunk

Beszól a múlt a hűvös mába

Reméli még hogy jól vagyunk

 

7.

A Rhédeyek kastélya alatt

Illan a Küküllő tova

Emlékeimben gólya halad

És leszáll pontosan oda

 

Ahol a pisla hajnali fények

Nyaldossák a posványos füvet

S békák háreme hangolva ébred

De pánik dülleszti szemüket

 

Mert gólyalábon érkezik

A méltóságos vég

Ki nem békát eszik vétkezik

Beleborzong a rét

 

A látványba ahogy békalábak

Rugódnak másodpercekig

Falán a nagy kelep-halálnak

(Éjjel a szúk is percegik)

 

8.    

A Lavotta-tető bokafix kutyái

Már egy órája zsolozsmáztak

Amikor lihegve értem fel oda

Hogy Lunka Jancsinak franciát

 

Meg némi románt is magyarázzak

Ki is tört menten a kutyabalhé

Rohantak felém körbepisálni

S letépni rólam a letéphetőt

 

A szuroksötétben a szentjánosbogár

Is hiánycikk volt ott nemhogy a villany

Nem láttam én de éreztem őket

Mígnem az ostorcsattanás

 

Kataton stílbe merevítve

Le nem állítá őket

Nem zargattak tovább sem engem

Sem a már csurdé szeretőket

 

9.   

A petróleum fényében szagában

A putri szutykos illatában

Betűztük lassan a szöveget

 

Az öreg a sarokból kiköphetett

Mert felrikácsolt a vén szipirtyó

Amolyan molett porbafingó

 

A harák éppen rajta landolt

Célt tévesztett az irányzék

S röpült máris a díványszék

 

Devlázás tört ki s nemiszervek

Ősök brutális feltámasztása

A maradtál volna inkább árva

 

Jancsi meg én csak röhörésztünk

A lecke végére sosem értünk

A petróleum fényében s szagában

 

10.

A női testet rajtatok

Cigányleányok perzselő barnák

Úgy kezdtük titkon fölfedezni

Ahogy még viruló anyátok hagyták

 

Kit öt lejért kit tízért

Ringtatok rajongva magatokba

A világon nincs oly szenvedély

És fülledt bársonyon oly örök

 

Csillag-belakta éj

 

 

 

11. 

Üdvrivalgással vonult a menet 

A Fürst-teleptől a Novi 7-ig

Vargabá nagy halat fogott

A legnagyobb harcsát mit valaha láttak

 

Kiszállt a sajtó s rádió

Fényképezték – világrekordot

Szimatolt néhány kibic-forma

Míg Varga a Mărăşeşti-t szívta

 

S röhintve élvezte sztár mivoltát

 

Felesége rikácsa csattant

(Magát felejtve fényképeken

Elégette a málétortát)

 

12.

Végig az úton jó öcsém

Egy konzervdobozt rugdosott

A Bolyai súlyos kapujáig

Idegesített s ugratott

 

Cipőt rongált a vidám gyerek

Röhögte pedáns szorongásom

Kontrázott neki Kedei

Hátra maradtam hadd ne lásson

 

Dühöt rajtam ember és kutya

A Valton három vizslája főleg

Ott sétáltatta minden reggel

A pisiszagú utcában őket

 



[1]Részletek egy önéletrajzi ciklusból




.: tartalomjegyzék