Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - December
2019 - November
2019 - Október
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2011 - Május
Bánki Éva

Versek

KIMERÜLTSÉG

 

Lassan a nyelvem is fáj a fáradtságtól, sőt nemcsak a nyelvem,

a hajam, fogam, a szívem is. Ez lenne hát a híres Entfremdung?

A tulajdon testrészeim sem ismernek meg, járok fel-alá

köztük, akár az utasok között a HÉV-en. Kikoptatott belőlem

a halál minden ismerőset. Belebújhatnék bárki életébe.

 

Ám nézd csak a hegyet! Bokrok kapaszkodnak rá, a kirándulók

a hasadékaiba szemetet rejtenek. A bőrét ezer cipősarok,

ezernyi véletlen hasítja fel. Kimerítik a villanyfények, talán

az idő is, ami úgy erjed a kövekben, mint a csontokban a félelem.

De mégis, akárhonnan jössz, azonnal ráismersz.

 

IGEN, MÁRCIUS

 

Vércseppek a hóvirág szirmain –

igen, kibuggyant a tavasz, és milyen védtelen!

A virág fejecskéje ökölnyi göröngyök, kiszáradt

fűcsomók közt kalimpál a didergő szélben. A vércseppet talán

csak én látom. Nem tudok ártatlanul gondolni a születésre.

 

NAPLEMENTE ARIZONÁBAN

 

A nap végignéz a katonáin.

 

Mielőtt letenné a fegyvert, még egyszer

vigyázzba állnak a Rocky-Mountains

sziklái. Semmi sem mozdul. A szirt fölött

egy vén keselyű tart szemlét.

 

Se meghalni, se születni nem szabad.

Csendben vár, akit megaláztak.

 

Saját szívébe húzódik vissza a szél.

 

HA, AKKOR HÁROMSZOR

 

Ments meg, védj meg, szeress!

Melegítsd meg, hozd ide, bocsáss meg!

Gyere a régi iskolámhoz, ülj mellém, javítsd ki! Maradj

velem, ha a szobámból a legutolsó orvos is kimegy, mert

már nincs mit tenni… és mi csak nézzük egymást, mintha

csak tanítási szünet kezdődne – egy váratlan, pompás szünet.

 

És ha majd nem lesz többé múlt, jelen, jövő, mert mind

te vagy… Akkor majd én is, akkor majd háromszorosan.

 

KIS SÉTA SZÜLŐVÁROSOMBAN

 

Vaníliaillatú fa egy valószerűtlenül

vaníliaszagú kisvárosi téren. Sáfrány,

begónia, azalea – boszorkányos szagok,

boszorkányos szavak. A teret még

Hárombéka térnek hívják, akárcsak

gyerekkoromban. Szép a május, lám,

megint szép a május: a régi pataknevek

illatok, virágok csipkedíszében. Közeleg

a pünkösd: vértelen ujjú asszonyok

belesütik a reménykedést a süteménybe.

 

IMA

 

Elborít a düh, ez a lázító

folyó, ki sem látszom,

kapaszkodnék, de mindenhol

hullámokat markolok, a mozgást

magát, nem is a folyót. Földmélyi áramlás

lökdös, a harag vagyok, nem gondolkodom.

Akit érek, széttépek, mindent szétbeszélek, tigrisekkel, véres

indákkal harcolok. Lélegeznem sem kell, mozgat a levegő,

mint valami hatalmas, megveszett orgonát.

 

Mért hagyod, mért engeded, Uram, hogy vérig sértselek?




.: tartalomjegyzék