Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2012 - Március
Nagy Gábor

Versek

SZIRTAKI

 

kékfestő-henger a tenger

szél siklik buzuki-húron

pálmák pengéi villognak

tegnap is csak úgy mint holnap

 

tíz éve hogy a teraszon

rágyújtottam egy szivarra

hömpölygő hőségben lomhán

illatoztak a citromfák

 

mészfehér ház égkék ablak-

keretében felsóhajtott

egy vihar-hajú nő melle

ahogy karját fölemelte

 

elhúzni a csipkefüggönyt:

mesziméri ideje az

alvásnak szeretkezésnek

teraszon-feledkezésnek

 

tíz éve magát szívembe

észrevétlen ette be

ritmusát gúnyolta ki

a féktelen szirtaki

 

ma is nyűg aritmiája

tíz év táncba írt imája

sebző gyönyör élhetetlen

őrült kabócák áriája – – –

 

kékfestő-henger a tenger

szeretnélek szerelemmel

egész elmúlt életemmel

Égei-vakhitemmel

 

szeretve elengednélek

szélbe szórlak keresnélek

holnap is úgy mint tegnap

minden nap szerelem-nap

 

minden nap mint kifent penge

járom mind lassúbb ütemre

szirtaki ritmusa vonz taszít fáj

fellobban kihamvad kert vadon táj

 

 

LEVÉLTÖREDÉK

 

Kétségbe én nem téged vonlak,

csak azt, ami én neked volnék,

hogy amikor karomba foglak,

lesz-e még, akit nem ma: holnap

is a tiédként birtokolnék.

 

Hogy aki most tündöklő villő,

reszketőn a karomba omló,

nem csak foszlékony nyári felhő,

s mi vagyok én: testedhez illő

test vagy nehéz lélek, bitorló.

 

Mindeneknek téged dalollak,

magamban dünnyögöm: kereslek –

oly egyre megy, ha sem azt, hol vagy,

sem azt, nekem vagy-e, ahol vagy,

nem tudhatom. Mégis szeretlek.

 

 

HÉTHATÁR

 

Az első határ vagyok magam,

átjárhatatlan,

a második határ az ég

vagy más semmiség,

a harmadik határ a föld,

magzott s magába öl,

a negyedik határ a között,

belém költözött,

az ötödik határ a másik,

aki hiányzik,

a hatodik határ az áram

szembogarában,

a hetedik határ nincs

s azon túl: a semmi

 

* * *

 

Amíg a tornácon cigarettáztam,

lábamra szállt, apró cikázó

csészealj, egy szentjánosbogár.

Bejött velem a szobába. Ahogy

lefekvéshez készülődvén leoltottam

a villanyt, megláttam: ott zöldellik

a szőnyeg sötét hátterében. Mert párt

keres szegény, s azt az én sivár

szobámban nem találhat, ujjamra csalva

kiengedtem az ablakon. Azóta

héthatárt átröpülhetett,

s vakfolttá lett

szememben

a fénye.




.: tartalomjegyzék