Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2012 - Január
Podmaniczky Szilárd

Székely szótár

MEDVE A Szent Anna-tó partján bográcsozott két család. A nők pletykáltak, a gyerekek kergetőztek, a férfiak pedig főztek és ittak. A finom illatok kicsaltak egy fiatal medvét az erdőből, és a bogrács felé lopakodott. Mikor az egyik félmeztelen férfi meglátta, sörösüveggel a kezében fölpattant, s hogy családja élelmét megvédje a betolakodótól, állati üvöltéssel rontott a bocsra. A medve kislányos könnyedséggel trappolt a bozótosba.

BICSKA Megajándékozott az én drága barátom egy székely bicskával. Aztán csak óvatosan vele, mondta, és egyetlen mozdulattal leborotválta karjáról a szőrt. Ennek a fele sem tréfa, gondoltam, összecsuktam és letettem az asztalra. A bicskát zsebben szokás hordani, méghozzá a bal oldalon. Kardot, bicskát és faszt a férfi balról hordja, kaptam a jó tanácsot. Becsúsztattam az agancsnyelet a bal zsebembe, és egyszersmind ellenőriztem azt is, hogy a szerszámot férfi módjára viselem-e.

ERDŐ Életemben először gombásztam, és akkor épp a Bálványoson. Az erdőben egy patak medre mentén haladtunk előre, aztán jobbra föl a kaptatónak. Egyre-másra rajzolta elénk boszorkányköreit a rókagomba, de találtam faszkógombát meg keserűt is. Hát, gondoltam, remek dolog ez a gombászás, csak föl kell szedni a földről. És akkor a szürke avarban valami másra lettem figyelmes. Egy aprócska agancsra, amit talán négyéves forma állat hullajtott el. Ez nem lehet igaz, mondta a barátom, és csípőre vágta amúgy szatyornyi gombával terhelt kezét. Én negyven éve járom az erdőt, és még soha nem találtam agancsot. Meglásd, téged szeret az erdő. Beavatott. Megálltam és körülnéztem. Félhomály, csönd, amott egy ferdén behulló fényhasáb. Éreztem, hogy az erdőben vagyok.

FOTÓ A bálványosi savanyúvíznél töltöttük a kancsót, amikor a patakon át az erdőből megjelent egy sehonnai férfi. Az arca aszott és borostás, a homloka árkolt és keskeny, a ruhája hamuszürke volt, mintha mindez egyszer már elégett volna a tűzben. Készíthetek magáról egy fotót, bátyám? Az öreg tíz másodpercig gondolkodott, majd vigyázzba vágta magát, mint egy huszár. A fények féloldalt hullottak az arcára, elkattintottam a masinát. Egy lejt nyújtottam felé, és mielőtt elfogadta volna, megcsókolta a telefonom optikáját. Még egy lej, kiabálta utánam, még egy! A barátom is adott neki, de nem volt elég ez se, mint aki évek óta jól kidolgozott tarifákkal dolgozik. A harmadik lejre bólintott. Ennyi elég. És meredten bámulta tovább a szemetes kukát.

TEMPLOM Négyesben vonultunk be a csíksomlyói templomba. Elöl a feleségem ment a barátommal az oltár felé, én jóval lemaradva mögöttük egy költővel, aki a templom történetét ecsetelte. Életemben először jártam itt is, és fogalmam sem volt a helybéli szokásokról és vallási hagyományokról. A feleségem időközben eltűnt, mi pedig megálltunk hátul a padsorok mögött. Csend lett. Ekkor a költő a szemembe nézett. Föl akarsz-e menni a Szűz Máriához? Hallgattam, és hosszan töprengtem. Vajon ez választás kérdése lenne?

FENYVES A többiek újra gombászni és gyógynövényekért indultak, én ott maradtam az autó mellett, mert a térdeim megsínylették a hegymászást. Az út másik oldalán, a fa alatt egy forgónyárs állványzatát pillantottam meg, odamentem. A földön fekete pernye, egy-két szövetdarab, tollak, és egy farönk. Leültem és néztem a tájat, a fenyvesekkel szegélyezett ligeteket, a lassan mozgó felhők telt idomait. Otthon éreztem magam.

SZÁLLODA A szállodában régi bútorokkal rakták teli a szobát. Volt benne kerevet, a hűtő egy kredenc alsó traktusából nyílott, az ágy fölött két sötét tekintetű ős portréja lógott, mint akik holtukban is bitorolják a terepet, mert ezekben az ágyakban haltak meg. Egyszer már laktam múzeumi körülmények között, ezért volt némi tapasztalatom, hogyan kell átvenni a hatalmat a szobán, hogy az ősök erkölcsi fertőt kiáltva a fal felé forduljanak.

PATAK Papucsban voltam, rövidnadrágban, a levegő párás és meleg hullámokban borzolta a vizet. Belesétáltam az áttetsző patakba. Egy repülőt láttam messze fönt, nem volt hangja, pici fényes pontként verte vissza a napsugarakat. A bokám körül örvényeket vetett a hűvös hegyi víz, a kidagadt erek elsimultak. Gondolkodtam, de nem jutott eszembe, hány éve szoktam le a dohányzásról.

KÖNYV Besétáltunk a barátommal egy könyvesboltba, hogy szemrevételezzük a kínálatot. Mutatott jó székely szerzőket, és mutatott magyarokat is, akiknek a könyvei valahogy eljutottak idáig. Kértem az eladót, adja meg a cég elérhetőségét, hogy én is ki tudjam vinni a könyveimet. A papír most itt áll előttem az asztalon, egy bizonyos Trombitás nevezetű hölgyet kellett volna hívnom. De nem hívtam. A könyveim semmit nem tudnak a Székelyföldről. Nekem kell oda kimennem.

 




.: tartalomjegyzék