Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - április
2019 - Március
2019 - Február
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2012 - Június
Ferencz Imre

Versek

VÉGEKEN

 

Az élet itt már véget ért,

várfal omlik, a part szakad.

Elköszön tőlem, búcsút int

templomtorony és nagyharang.

 

Nincs amiért itt maradni,

már visszavonult a török.

Ellenség nélkül nincs csata,

ló nem nyerít, kard nem csörög.

 

Miért mondaná valaki:

vitézek, nincsen szebb dolog!

Hej, a végek véget értek!

Azért a földgolyó forog...

 

Kicsorbult jelkép a falon:

a kard már nem az igazi!

Perelni sem perel többé, –

sírjában forog Balassi...

 

DÚDOLÓ

 

Ha nem jártunk volna sárban

lakhattunk volna a várban

 

ha nem jártunk volna porban

most nem ülnénk itt a torban

 

ha nem kísért volna ármány

most is állhatnánk a vártán

 

jobban is élhettünk volna

ha nincs olyan távol Tolna

 

szebben is élhettünk volna

egy képzeletbeli korban –

 

CSÍKI TÉL

 

Szent András hava már eltelt,

hóban farkasok kavarnak örvényt.

A fővárosban minap elfogadták

a kóborkutya-törvényt.

 

Téli gumik, fagyálló folyadék.

Az aknában leengedtem a vizet.

Goromba idők jönnek, kedvesem!

Ki tudok-e még telelni veled?

 

Köd fojtogat, egyre nehezebb.

Jó, hogy van felettünk hajlék!

Üzenget már a fagyhalál is;

figyelmeztetnek a tévék.

 

Nem kegyelmez sem tél, sem törvény.

Lefagyott itt minden szeretet!

Kézenfogva bandukolunk.

Követ a háromlábú eb.

 

Kemény tél ez. Mese nincs,

nem is volt, nem is lesz soha.

Egyszer beletörött ebbe már

a hétfejű sárkány foga...

 

 

FEKETE-FEHÉR

 

Húsz évig szolgált a televízió

a fekete-fehér

amit hetvenben

a lakodalmas ajándékpénzből

vásároltunk.

 

Lux – írta rajta

a legnagyobb méretű

készülék volt amit

akkoriban forgalmaztak

vittük-hurcoltuk magunkkal

minden költözködéskor

 

húsz év eseményeit

történéseit pergette

vetítette

ez a láda

fekete-fehérben

vagyis húsz évünk

telt el benne –

 

pedig azt hittük

kívülállók vagyunk

kívülről nézzük

a lakásunkban

kívülről nevetünk

kívülről sírunk

holott ez nem így volt –

 

néztük amit mutattak

fekete-fehérben

az emelvényen a diktátort

vagy amikor gyárakat

látogatott

a hurrában a tapsban

 

egyszer láttuk magunkat is

fekete-fehérben

valahogy a tömegből

elkapott minket

az operatőr –

 

emlékszel-e

mit láttunk hetvenegyben

mit láttunk hetvenkettőben

 

mit láttunk hetvenháromban

fekete-fehérben

 

emlékszel-e

mit láttunk nyolcvanegyben

mit láttunk nyolcvankettőben

mit láttunk nyolcvanháromban

fekete-fehérben

 

kívülállók voltunk vajon

vagy abban a tévében

zajlott az életünk

fekete-fehérben

 

és amikor aztán

kitört a forradalom

fekete-fehérben

néztük a tömeget

fekete-fehérben

és hogy a helikopter felszállt

a diktátor menekült

fekete-fehérben

s azt is hogy

elítélték gyorsan

és kivégezték

fekete-fehérben

 

éjjel-nappal néztük

a tévénket

fekete-fehérben

a politikát

fekete-fehérben

a fővárosba érkező

bányászokat

fekete-fehérben

a vásárhelyre érkező

hodákiakat

fekete-fehérben

 

és a nagy egyesülést

megünneplő gyulafehérvári tömeget

amint vezényelt nekik

petre roman

fekete-fehérben

és amint rendületlenül

felolvasta díszbeszédét

 

szőcs géza költő

fekete-fehérben

 

meg kellett volna tartanunk

őriznünk talán

ezt a

fekete-fehér televíziót

emlékben –

 

hiszen abban zajlott

húsz év történelme

húsz évünk

fekete-fehérben

 

még belefért

ebbe a televízióba

kilencven

vagy talán

kilencvenegy is –

 

még láttuk benne

hogy a diktátor házi

költője

cenzurázott verseit

szavalja

fekete-fehérben

 

még láttuk benne

hogy létrejött

a forradalmárok

gyülekezete

fekete-fehérben

 

és mindvégig azt hittük

mi kívülállók vagyunk

csak nézzük

fekete-fehérben

 

de most már jól tudjuk

benne éltünk a Lux-ban

fekete-fehérben

 

de immár

színes tévénk van

és így már

színesben élünk

a tévében

 

legalább negyven

vagy negyvenegy

vagy negyvenkét éve

tévében élünk

kedvesem

fekete-fehérben

és színesben

és HD minőségben –

 

 

ECCE HOMO

 

A saját sorsának volt ő is a kovácsa

már zsenge korában kezébe vette a nagypörölyt

s ütötte a vasat amíg az izzott,

s közben szüntelenül húzta a fújatót

percig sem hagyta kialudni a tüzet

célt tűzött ki maga elé

utat épített és célját követte

s nem hagyta hogy valaki őt

más irányba terelje

hajlékot épített a feje fölé

hogy ne legyen hajléktalan

és szüleit felnevelte tisztességgel

hogy ne legyen árva

templomba járt imádkozott

hogy senki se mondhassa róla istentelen

a halhatatlanság reményét szeretetteljes

mosollyal táplálta magában mindvégig

a tálentumot amit kapott, nem bízta

kalmárra uzsorásra, még csak lottót sem

vásárolt, bár megálmodta a számokat

nem kapott vitézségi kisezüstöt

bár hősiesség volt leélni

tisztességben becsületben az életet

s hogy halála előtt már évekkel korábban

megvásárolta a temetőben a sírhelyét

és síremléket állíttatott a nevével és

a születési dátumával

túlzott buzgóságnak sem tekinthető,

nem elmarasztalandó

elfogadható magyarázat erre az volt hogy

szíve kevéske bizalmatlanságot táplált

az utókort illetően vagyis

minden erénye mellett

gyarló volt ő is kissé mert nem tett

kivételt vele sem

a Teremtő –




.: tartalomjegyzék