Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - December
2019 - November
2019 - Október
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2013 - Május
Dimény-Haszmann Árpád

Versek

LILINEK

 

Lili a még ismeretlen

egy gépben felsejlő mozdulás

a kérdés mire jól feleltem

Lili az életfolytatás

 

Lili a járószerkezet

Lili a most már örökre

önmagát építő szervezet

lebontva apró körökre

 

Lili még mosott tompa lény

de Lili az akart akarat

Lili ha majd görcsökben a kéz

Lili ha csápok agyarak

 

Lili elhozza a fényeket

Lili a nászgyöngyös izzadás

vele a lét jön s köztetek

nem menedék mert Lili a ház

 

 

HAJÓZZUNK EGYÜTT, ÉDES

 

Lélekvesztőnkön egy bőröndbe zárva

együtt-évek kilökött hordaléka

kipucoltam közös terünk mely tárna

s nem leltem benne bár kis óvadékra.

 

(A csendre nem válasz a nagyon halkan

a szem vetíti éppen mire gondolsz

majdnem rávesz hogy mind magamban tartsam

és hiába várom hogy csak úgy feloldozz.)

 

Te vagy nekem világító révem

csak elsodort az éjnek habtaréja

légy újból fároszom ha kérve kérem

vess sodronykötélt ingó uszadékra.

 

A közöny réme (érzed?) köztünk tombol

fájó tények depresszív olvadéka

keserű savként marja gyenge gyomrom

úgy általában nem csak néha-néha.

 

Legyél e sodródásban acélhorgony

én leszek derék matrózod ígérem

a salakot az aljból mind kihordom

cirkálunk fel alá és körbe-körbe

zöld-kék boldogság örvénytengerében.

 

 

PIÉTA

 

Lassan elszáradsz erős ember

szakállad kender vagy fű lesz

pedig már nem iszol szeszt

csak a dohányfüst

s nap mint nap küzd

sárgul a bőröd

a hajad hamuvá

nem mész már sehová

csak nézed a gyárkéményt

ahogy elhúz a nikkel szamovár

rajtad az olajos overall

s valaki neked szalutál

 

uram miért hagytad egyedül

szemében tátong a csoda-űr

egy géplakatos ha tétlen ül

szárnyát növeszti… aztán elrepül




.: tartalomjegyzék