Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Szeptember
2019 - Augusztus
2019 - Július
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2013 - Szeptember
Márton Gyöngyvér

Mikes Kelemen Törökországi levelek című kötetének ajánlása

A magyar irodalom egyik gyöngyszemével, Mikes Kelemen Törökországi levelek című művével kapcsolatban kevés olvasó tudja, hogy a kalandos utat megjárt kéziratot 1870 körül közvetlenül Bartakovics Béla érsek hagyományozta az Egri Főegyházmegyei Könyvtárra, és azóta is annak becses kincsei közt tartják számon.

Rákóczi Ferenc fejedelem és az 1709-től híven mellette szolgáló Mikes keserves bujdosásának évtizedeiről ad hírt naplószerűen a mű. A gróf P… E…-hez, az „édes néném”-hez szóló levelek némelyike választ is feltételez, de tudjuk, hogy mindvégig képzelt személyhez íródtak. A közvetlen, kedves, évődő vagy aggódó, családtaghoz illő hangnemet váltogatja az élmények, tapasztalatok leírása, a gyakorta oktatgató szándék. A kettőszázhét keltezett és az aktuális tartózkodás helyszínét is megjelölő levél a törökországi bujdosás első állomásáról, Gallipoliból, 1717. október 10-ből való, s bár 1735-ben a fejedelem halála vízválasztó, a számkivetettségben maradt Mikes a közel negyven éven át otthont adó Rodostóban majd csak 1758. december 20-án keltezi az utolsó levelet. A bujdosásban az Erdély, a „kedves Tündérország” iránti honvágy a leggyötrőbb érzelem, amely a napi nyomorúságban, sok nélkülözésben vagy az olykor fordulatos események közepette fogalmazódik meg, a keresztény hit és szeretet pedig a hiteles leírásokban, humort és derűt sem nélkülöző, szemléletes beszámolókban. Számos török, de sok egyéb ázsiai szokás, művelődéstörténeti példa, anekdota, sokféle – főként a Mikes által fordított francia művekből vett – korabeli olvasmányélmény gazdagítja az évről évre ritkuló leveleket, az apadozó magánjellegű, levélbeli írnivalót.

A kötetet szerkesztő Molnár Vilmos munkáját dicsérik a gondos lábjegyzetek, a korabeli török környezet, az idegen fogalmak, szavak, szokások stb. megkívánta tömör magyarázatok. Jól elkalauzolja, segíti a mai olvasót a fordulatokban bővelkedő, 18. századi történelmében és kultúrtörténetében, sok magyar, erdélyi, sok európai vonatkozású leírásban. Jó kézbe venni, lapozgatni, némelyik levélben visszakeresni, újraolvasni a tartalma és stílusa okán is rendkívül olvasmányos Törökországi leveleket. 




.: tartalomjegyzék