Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2013 - November
Fekete Vince

(A távolodó…)

A gyümölcsökben még arany nap kering,

De díszei már hullnak lassan a kertnek,

Tarlott bokrok, száradt kórók, röpülő,

Lebegő ökörnyálak, s a pirosodó almák

Mellett már rozsdásan virítnak a sárga,

Barna, rózsaszín, rőt- és aranyszínű levelek.

 

Ó, balzsamos nyári illatok, virágoktól

Terhes, rózsás kicsi kertek, zengedező

Zephyr, messzire tovaillant symphonia!

A füzes komor fái alatt, a völgyben, a

Malomárok elvadult bozótjain, kusza

Növényein néma homály borong…

 

Akár a dombokon szemben, a kiégett

Oldalak, felperzselt kaszálók tikkadt

Terein, a hegy boltozatán is sötétkék

Ködök ülnek, tarló közt fúj a szél a

Mezőn, s a pásztorok a legelőkről a

Nyájakkal a komor földekre jönnek,

 

Hol nemrég még madarak víg dala

Hallott, s most minden oly szomorú s

Kiholt. Ó, a szárnyas idő hogy elrepül!

Tesznek-vesznek az emberek a kertben,

A mezőkön, a szántóföldeken, kint a

Gyümölcsösökben, behordnak, gyűjtnek

 

Télire, s úgy hagyják pihenni tavaszig

A földet. Teszek-veszek én is a kertben,

Az udvaron, karókat tépkedek a földből,

Paradicsom, uborka, tök elszáradt inait

Gyűjtöm, holt virágok barna tetemeit

Hordom halomba, mindent, mi lassan

 

Elenyész, pedig alig észleltük nektárját,

Zsenge virágját ajkunkkal alig illettük,

S még alig virult ki frissen, színesen, tarkán,

Illatozva, és máris átadja magát a földnek.

Ó, a szárnyas idő! S tűnő szárnya!

S minden míve!  S minden az ég alatt!

 

Itt hágy szép őszöm, szép telem, nyaram,

Tavaszom! Itt hagy és talán vissza se tér

Többé! Nem hozhatja vissza gyönyörű

Korom több kikelet már ugyanúgy soha!

Csak behunyt szemem idézheti szemöldökét,

Vállát, mosolyát, illatát, zsenge virágát!




.: tartalomjegyzék