Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - December
2019 - November
2019 - Október
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - Január
Nagy Attila

Versek

IN MEMORIAM JÓZSEF ATTILA

 

A semmi ágán hűlt ideg.

Egymásba ráng a csillagok

Instabil fénye. Oly rideg

Köröttem minden. Írj, Halott!

 

CSILLAGKÖZ*

 

1. 

Egérszag kukoricakas

Viszem a csöveket hátra

Oda ahol a disznó röfög

S már hó pilinkéz a nagykabátra

 

Aprócska ablak fénye űzi

Messze az ötvenes éveket

Családom retteg így hát bennem

Ötéves gyermek győz éheket

 

2.

Sámuel nagyapám

Ha nagynéha szólt

Szitkozódott vagy helyeselt

Annyi volt

 

Figyelt minket a fiúunokákat

Sejdített bennünk férfierőt

Bíztatott szigorú kék szemekkel

Majd beteg pilláját világra zárta

 

A klinikán egy délelőtt

 

3.

Keverék vérem sűrű és sebes

Áprily pisztrángos pataka

Magyar székely német és örmény

Egyetlen versnek sokféle szakasza

 

Fellobban egyik pontos a másik

Alkonyba duduk hangja sír

Erőre kap ha lanyhul vagy vásik

S valaki bennem verset í

 

LILIOM 2.

 

Permet hullong** a fára

A hold kacsázva közelít

Bogarak fényes násza

Írja körém a köreit

 

Szirmaid összecsukva

Ajkadat nyújtod liliom

Az est árnyamra hullva

Alél el hűs illatodon

 

TÖREDÉK 2.

 

Viszonyom az időhöz és a térhez

Azé ki végül önmagához tér meg

Nem hisz már semmit

De mindenkihez jó

Mert úgy maradt magára

Mint nyomokban a hó

A nyári hőség felett elvétett csúcsokon

Nem vesz fel már inget

Csak hasonlít nem rokon

 

HÖLDERLIN 2.

 

Akkor még volt idő

Nem pazarolni az Időt

Le-fel sétálva vitatkozni

Hosszú órákon át

Arról ami a jellemünk

Szabja a már-már istenihez

 

A költők kibicként ültek

Az ideák síkos teraszain

Lábuk lógatva az égi

Tócsákba s földi sárba

Beszédet formáztak verssé

Lázítót is de inkább okosat

 

S a Szerelem néhány ógörög szigetén

Azóta kóborol Hölderlin is

Abban a tájban és időben

Érkezőben és elmenőben

A lélek patinás nemes ércét

Loccsintva közénk mindahányszor

 

Vadad és Hidegség, 2013. július–augusztus



*Részlet egy önéletrajzi ciklusból.

 

**Jékely kifejezése




.: tartalomjegyzék