Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Október
2019 - Szeptember
2019 - Augusztus
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - Március
Jánk Károly

Versek

GYÖNGYHALÁSZ

 

Parány vagyok. A legalján élek,

itt még a fény sem. A legvégén,

ahol a part szakad, van a házam.

Vagyis ahol a házam állhat. Amit ha

magammal húzok, a felszínen

buborék jelzi, merre jár.

 

Elemem itt a másvilág.

 

Minden száz évben jó, ha egyszer

vetődik ide gyöngyhalász, vagy

másfajta ember. És száz évig újra

semmi, csak a tenger.

 

Sok holdtöltével ezelőtt járt erre egy.

Hiába küldte minden vissza,

hiába lökte minden vissza,

végül a parttól elmaradt.

 

Viharban üvöltő sziklavályúk,

százszoros vízzel az áradásuk,

amíg egy sziklán fennakadt.

 

Ha feljött a hold, hát körbejártam,

húztam a házam és körbejártam,

sziporka szilánk egy gyöngy falában. –

 

Derengő, heges homlokánál

sistergő víz és szirtfokok.

 

AHOL A TAJTÉK ÁTSZÜREMLIK

 

Ha volna még ha volna még

ami ha volna haladék

 

Ha zúg a szél ha zúg a szél

haránt vagy függő menedék

 

Ha várna még ha várna még

valami vibráló szárnysötét

 

Ahol csak lóg az idő lába

magadat átjátszatni másba

 

Ami ha leng vagy ring a szélben

függő vagy vízszint lett egészen

 

Levetett párakönnyű testtel

lélegzik együtt egy célkereszttel

 

Majd átfordul lassan ül a fénybe

így válaszol a szárnysötétre

 

Végül elfolyik mint e perc itt

„ahol a tajték átszüremlik”.




.: tartalomjegyzék