Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - Május
Dr. Balázs Lajos

A vőlegény olyan muja… (A lakodalmi ujjogtatások tematikájáról)

A lakodalmi ujjogtatások nem tartoznak a lakodalmi költészet rituális tartományába. Ami azt jelenti, hogy nem társulnak a sorsfordulat egyetlen rituális-dramatikus mozzanatához sem. Bizonyára a szakma ezért nem méltatja különösen figyelemre. Ennek ellenére a paraszti lakodalom nem zajolhat le nélkülük, sótlan maradna. Most, hogy újragondolom és felidézem a csíkszentdomokosi lakodalmak (25-öt ültem végig) hetvenes-nyolcvanas évekbeli hangulatát, szokás fölötti költészetnek tekintem. Biztonsági palackba szorul a rítusok órákig tartó ideje alatt, aztán egyszerre elemi erővel robban és megváltoztatja a násznép hangulatát, a lakodalom hangvilágát, esztétikai képét. Más szóval, kifejezni képes egy közösség rejtett, aztán kibuggyanó lelki, szellemi világát, alkalomhoz igazodó kedélyállapotát. Rácáfol a közvélemény differenciálatlan ítéletére, hogy a lakodalom dinom-dánom, zene-bona… Az érzékenyebb fül számára felfedezteti a szokás mindvégig hullámzó kedélyállapotát, a sajátos kommunikáció eszme- és eszközrendszerét. Csoóri Sándor a legcsiszoltabb népköltészeti műfajnak tekinti.

Az ujjogtatások, csujjogtatások, táncszók (az első csíkszentdomokosi, a szövegre ráütő hangok után, a második általánosabb megnevezés, a harmadik szakmai műszó) formai és tartalmi tipologizálására kevéske kísérlet történt. Jelen írás kimondottan a lakodalmi ujjogtatások tematikai szempontú vizsgálatából nyújthat ízelítőt olyan módon, hogy érzékeltesse egy sajátos csíkszentdomokosi lakodalmi repertoár létezését, meg azt, hogy ez is közösségi teljesítmény: egyén és közösség összejátszása által. Más szóval, az ujjogtatásnak is vannak személyiségei, akik különösebb biztatás nélkül játsszák maguk vállalta szerepét: a tartalmi sorok után hét szótagszámban ujjjogtatnak egyéni stílusuk szerint, a mulatók pedig három szótagszámban rápontoznak az ujjogtatásra . Az ujjogtatás általuk indul, ők az intonálói, majd fokozatosan válik a legényes és leányos ház násznépe, házasok és fiatalok közötti hangos, ironikus, szatirikus, nem ritkán elevenbe vágó, senkit nem kímélő hangos dialógussá, vetélkedővé, szópárbajjá. Helyszűke miatt csak felsorolom az általam gyűjtött több mint 300 ujjogtatás személyesen ítélt tematikai megnevezését, aztán néhány illusztráló szöveget is válogatok: perefernumvitel, menyasszony elvitele, újasszony bejelentő, menyasszony/vőlegény dicsérő/ csúfoló; kacérkodás a nemi élettel, szerelemmel; öröm, jókedv, duhajkodás; leány/legény dicsérő/csúfoló; férj/feleség csúfoló; öregember/öregasszony csúfoló; más lakodalmi szereplők csúfolása stb.

 

Minden asszony jöjjön ki / Lásson csudát ideki! / Ujj-ju-ju-ju-ju-ju-ju!

Ju-ju-ju!

Minden asszony menjen bé, / Kapjon dolgot odabé!

Vőlegényünk igen jó, / Menyasszony is lenne jó!

Őszi csürke, tavaszi, / Jaj be szép a hazai! Annak szép is kell lenni, / Ha velünk akar jőni!

Ijj-ju-ju-ju-ju-ju-ju! Ju-ju-ju!

Ezt az Isten nekünk adta, / Ott az anyja, hadd sirassa!

Málélisztből habarátok, / Leány nélkül maradátok!

Gere Lajos, adj hálát, / Keringéstől megváltál! / Sok esőbe sok sárba / Nem jártál te hijába!

Anyámasszony, jöjjön ki, / A nagykaput nyissa ki! / Hozzuk a jó segítséget, / Fiának a feleséget!

Ide nézzen anyámasszony, / Meghoztuk a szép menyasszonyt, / Sepregetni, mosogatni, / Az ablakban sírogatni!

Piros alma, gömbölyű, / A menyasszony gyönyörű!

Ecet, torma, fokhagyma, / A menyasszony jó forma!

Piros szemű cseresznye, / Kedves Erzsi menyecske!

Három litres zöld lábos, / Az én fiam új házas!

Árva csihán koszorú, / A menyasszony szomorú!/

De csak azér szomorú, / Mert a fején koszorú!

A menyasszony pendelye, / A kertre van terítve, / Félig fel van feselve!

Fehér galamb elejtette a szárnyát, / A vőlegény nyitva hagyta a száját!

A vőlegény olyan muja, / Azt se tudja hova dugja!/

Megkérdi az anyósától, / Elől dugja-e vagy hátul?

A menyasszony irul-pirul, / Lába közé egy miccs szorul!

A menyasszony lába köze, / Olyan, mint a hagyma töve!

A menyasszony így meg úgy, / A bugyija tiszta húgy!

Fogadjunk egy liter borba, / A menyasszony ki van fúrva!/

Fogadjunk egy liter borba, / A vőlegény nem tud róla!

A menyasszony olyan szép, / Mint akit az ülü tép!

Piros alma gömbölyű, / A vőlegény (az új ember) féltökű!

A menyasszony szomorú, / Mert a legény nyomorú!

Hosszú utca, keskeny járda, / A menyasszony alig várja!

Úgy szeretem Emerkát, / Mint a káposztacikát! /

Emerka es ingemet, / Tépi le az ingemet!

Egy szikra, két szikra, / Lángot vetett a p…na!

Három tányér tepertyű, / A p...nán nincs csengettyű!

Tegye kezit csipőre, / S jól lőjje bé lűtőre!

Többet ér a hasad alja, / Mint az egész Dorma alja!

Többet ér a lábod köze, / Mint az egész Fiság völgye!

Lábujjamon a köröm, / Azon fejjel az öröm!

Azért jöttem ilyen későn, / Belészorult vót a vésőm!

Három méter pántlika, / Ez a leány be cifra! / Málélisztes a lika!

Ujj-ju-ju!/ Csipor szájú pucájú!

Az én uram úgy szeret, / Cseberrúddal kerenget!

Nincsen kenyér, nincsen só, / Feleségem sincsen jó!

Feleségem de szeretném, / Ha mással el cserélhetném!

Házasember otthon légy, / S otthon nem csíp meg a légy!

A vénasszony azér görbe, / Sokat hevert a gödörbe!

A vénasszony a padláson, / Kotol harminchat tojáson!/

Annak várja kikelésit, / A p...ja hétszentségit!

Úgy szeretem az öreget, / Mint a bival a töreket!

Az öregnek fáj az ina, / Méges jól esik a p...na!

Mozsikásunk olyan vagyon, / Az orrából foly a takony!

 

Szűkszavú zárógondolatként, közvetlen megfigyelésem alapján elmondhatom, hogy az ujjogtatás, a máskor ki nem mondható gondolatokat a gúny és szatíra eszközeivel szarkasztikusan, olykor karikaturális formába öntve, szinte karneváli helyzetet teremt, ezért felfokozott esztétikai élményt, örömet és kielégülést is nyújt előadónak, násznépnek, hallgatóságnak egyaránt. És ezen érzelmi összetettség megvalósulásában a hangnak, a hangvariációnak legalább olyan szerepe van, mint a tartalmas verssoroknak. Végső soron a hang intonáltsága röppenti fel a tartalmi sorok élcét.

És még egy ráadás: az ujjogtatás a gyermek erotikába való empirikus beavatásának „kezdő osztálya”.




.: tartalomjegyzék