Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - Május
Gagyi József

Magyar ember mind székely

– Maga iskolában arról, hogy székely, hogy kik is a székelyek, arról tanult?

– Nem.

– Akkor maga és az akkori fiatalok honnan tanulták meg, hogy kik a székelyek? Ki magyarázta meg ezt maguknak?

– Én úgy vettem [ki], hogy a magyar ember mind székely ember. Én valahogy így veszem fel. A székelység, az úgy jött ki, az én felfogásom szerint, hogy külön fennsíkon terjed el. Parajdot ahogy elhagyjuk, jön a Gyergyói-medence, a Bucsin-tetőre ki kellene menni, körübelül 25 kilométer, s ott pediglen van egy lapály, ott terjed el. Ott van Ditró, ott van Csomafalva, ott van Borzont, szóval több falu, Tekerőpatak. S az én felfogásom szerint ott kialakult egy szokás, valamikor, s ez a székely egy olyan virtusos, olyan nem félő, olyan merő, olyan verekedős, ha kell. Abban a népben ez benne volt. S én azt gondolom, hogy abban az időben valami szerint ez így alakulhatott ki. Mert én visszaemlékszem, itt, Szentmártonban, a legények sokszor féltek bálba menni, mert olyan bálok voltak, csak az én időmben, az én gyermekkoromban, hogy utcai harcok voltak! Az Ambrusok s a Máték, ez a két család, két erős család volt, az egyik szegényebb volt, a másik gazdagabb. Olyan vérengezők voltak, olyan ember-nem-megtisztelők, kötöttek bele az élő fába, mikor ittak, tudja? S akkor vették elő a pisztolyt, s egymást lőtték. S akkor, amikor jöttek fel ide a bálokba Gálfalváról s azokból a műveltebb falvakból, ritkán mentek fel, mert nem akartak ilyesmibe belebonyolódni, nem azért, mert féltek, de egy-egy buta az embert vagy megüti, vagy meglövi úgy, hogy ártatlanul szenved. S én így gondolom el, hogy a székelység ott fenn így alakulhatott ki valamikor. Én egyebet nem tudok.

– Itt, a Nyárád mentén maguk székelyek?

– Mi magyarok vagyunk, magyar-székely, úgy is lehet mondani, mert annak idején Marosvásárhely volt a főváros. Tulajdonképpen itt magyarság van, székely-magyar, az össze volt vegyülve, ha azt vesszük. De a székelyeket külön, én nem tudom, olyan furcsán jő ki nekem, hogy külön a székely és külön a magyar, mintha egy magyar kétfelé volna vágva. Hát nem? Csodálkozom, hogy azok a történészek, mert vannak, nagyon sok ügyes, okos ember van Erdélyben, miért nem nyomozzák ki? Sokszor elgondoltam úgy magamban. Mert ez a Nyárád mente szelídebb vidék, úgy képzelem, mint a Nyárádot. Olyan csendesen csorigál, hol kanyarogva, hol így, hol úgy, aztán egyszer-egyszer megduzzad, kiönt. Olyan ez, mint a nép, nem mindig megyen egyformálag. Átlagban csendes ez a Nyárád mente, csendes vidék, nem éppen olyan mind a Küküllők, a Nagy-Küküllő s a Kis-Küküllő, mert azok merőbb folyók, a kanyarokat leütik, s úgyis mennek, ez inkább kikerüli.

– Maga volt egy évet Székelykeresztúron, gimnáziumban. Ott se tanították, hogy kik a székelyek?

– Nem, egyáltalán nem. Én nem tudok erről a tanításról.

– Székelyföld, az melyik vidék?

– Hát Székelyföld, az megkezdődik itt Szovátától fel, itt Parajd, Alsósófalva, Felsősófalva, ha megyünk Udvarhely fele. S ha erre megyünk, jön Bucsin-tető, s akkor Borzont, s megyünk be a Gyergyói-medencébe. Arra magyarság, s délen is magyarság van. Aztán tovább románság van.

– Csíkban, Csíksomlyón járt?

– Nem, én nem voltam Csíksomlyón soha. Így, térképileg, tudom s gondolom, látom magam előtt, de ott nem jártam.

– Sepsiszentgyörgyön?

– Nem, ott sem.

– Gyergyóban sem volt?

– Ott igen, Gyergyócsomafalva, ott voltam.

 

(Elmondja Balogh Pál, sz. 1931, Jobbágyfalva.  A beszélgetés időpontja:2014. 02. 27.)




.: tartalomjegyzék