Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - Május
Tófalvi Zoltán

Több tételes vallomás a Székelyföldről

I. Székely termál

 

Felsőcsernáton határában, a Nagy- és Ika-patak összefolyása feletti Várbérc keskeny gerincén állnak a csillagszórós mesék és legendák övezte Ika várának maradványai. Közvetlenül a vár alatt épült fel a Székely termál néven elhíresült ölelésnyi fürdőmedence, a négy sarkában egy-egy vetkőző kabinnal. Amikor a gyanútlan, magamfajta látogató – maga is székely! – arról érdeklődik, mitől termál az említett patakok vizét összegyűjtő úszómedence, a felsőcsernátoniak szemében azonnal megcsillan a mókára, ugratásra mindig készen álló belső humor: amikor kukkra, hétágasra süt a nap, akár tizenhat-tizenhét fokot is elérheti a víz hőmérséklete! Tudvalevőleg a hideg víztől felmelegszik az ember teste! Hát, ettől termál a székely termál!   

Így lesz a Székelyföld termál nagyhatalom: sós- és borvízfürdők sora, sebes folyású, pisztrángot „termő” kristálytiszta hegyi patakok vize, gázömlések, mofetták – ahonnan egyenesen a bufettába lehet menni! – pezsdítik a székely- és az idelátogató emberek testét, lelkét, vérét. Van még a világon a kovásznai Pokolsárhoz, vagy a ma is aragonitot formáló korondi Csigadombhoz, a parajdi sóbánya közelében lévő dolinatavakhoz, „sókanyonhoz” mérhető csoda? A világ legnagyobb heliotermikus tava, a szovátai Medve-tó (vize a heliotermikus jelenség hatására harmincöt fokra is felmelegszik!) – a körülötte buján tenyésző erdőkkel, növényzettel – keletkezése is egyedülálló: 1875. május 27-én, Úrnapján az addig kaszálóként használt Pálné gödrében Kiss Sándor és Simon András sóőr a szénát gyűjtötte. Délelőtt tizenegy órakor hatalmas égi háború és nyári zápor sepert végig a vidéken. A víz felkapta az összegyűjtött szénát és bevitte a ponorba (víznyelőbe), eldugva azt. A kaszáló teljesen eltűnt! A Cseresznyés-hegy felől jövő két patak, a Köröstoplica és Aranybánya-patak is már az új tavat táplálta. 1879-ben hatalmas robajjal leomlott a tó fölött emelkedő sóhegy, még nagyobbá duzzasztva az egyre inkább kiterített medvebőrre emlékeztető új tavat. A sófalvi Illyés Józsefről elnevezett Illyés-tavat 1910-től nevezik Medve-tónak.

El-eljátszom a gondolattal: hol tartana a Székelyföld, ha az egykori európai hírnevű fürdőket – Előpatak, Bálványosfürdő, Homoródfürdő, Korond, a kalákában feljavítani próbált tusnádi Nádasfürdő, a csíkkozmási Sószékfürdő, a kászoni Sóskútfürdő, a csíkszentkirályi Borsáros, a csobotfalvi Kerekeger, a lázárfalvi Nyírfürdő, a csíksomlyói Barátok feredője, hogy csak néhányat említsek – az oly sokszor emlegetett „rendtartó” székely közösségi szellem nem hagyja lerobbanni, fokozatosan pusztulni, majd egy részüket enyészetté válni? Ha az 1989. decemberi „gengszterváltás” után a Székelyföldegyik legnagyobb kincse, a borvíz valóban a székely közbirtokosságok, közösségek kezében marad? Ha a székelyföldi turizmusban rejlő páratlan lehetőségek kihasználása nem rekedne meg a kinyilatkoztatások, a szólamok szintjén?         

 

II. Az igazi kincs magában a székely emberben rejlik

 

A kutatások szerint jóval a 13. század előtt épült fel Ika vára, egy tíz méter széles és kétszáz méter hosszú, orsó alakú várfal, egy-egy kör alakú toronnyal. Ma már csak az egyik, kívül gondosan elsimított, belül felállványozott, mintegy tizenkét méter magas, kör alakú torony áll.

A vár környékén, Felső-Háromszéken a nép körében eleven él a legenda, miszerint a torony alatti pincékben kádakban áll a tömérdek kincs, amit egy veres és egy fekete mérges kakas őriz. Hol az egyik, hol a másik kakas áll őrségben. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az őrt álló kakas óriási hangerővel kukorékolni kezd, és a vasajtó azonnal becsapódik. Hasonló csodás legendák övezik Rapsonné, Kodáros kincsét, Rika várát, Bálványos vára, vagy a Szent Anna-tó keletkezéstörténetét.

Abban bizonyára mindenki egyetért: az igazi kincs nem ezekben a különös titkokat őrző várromokban, hanem a székely emberekben rejlik! Elegendő, ha – terjedelmi korlátok miatt –csak az ágyúöntő Gábor Áron, a marosvásárhelyi zenélő kutat, a Maroson átívelő, egyetlen szeg nélkül elkészült hidat, a kibédi orgonát építő Bodor Péter székely ezermester nevét említem. A székely ácsok, kőművesek, ezermesterek hozzáértése nélkül az olyan monumentális épületek sem készülhettek volna el, mint a Steindl Imre által megálmodott Országháza! A Magyar Örökség-díjasHunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész nagyapja például az első kapavágástól az utolsó simításig nélkülözhetetlen munkása volt az épületegyüttesnek. A mai kacsalábon forgó paloták, kastélyok is a székely ácsok, kőművesek, napszámosok verejtékével, sokszor vérével épülnek. Bár a második világégés végét jelentő „felszaba-dúlást” követő, negyvenöt évig tartó morális erózió következtében alaposan megkopott a székely szorgalom mítosza is, közösségi kérdésekben a székelyek munkabírására, hozzáértésére támaszkodva hegyeket lehet megmozgatni! De ehhez olyan eszméltető sorsú, gondolkodású értelmiségiekre van szükség, mint amilyen az egész erdélyi magyarságot immár református püspökként szolgáló, „Illyefalvával megáldott” Kató Béla, a Székelyföld ipartörténeti, népi építészeti, népművészeti remekműveit összegyűjtő, azt állandóan gyarapító, a csernátoni Néprajzi Múzeumot, skanzent megteremtő-éltető-fenntartó idős Haszmann Pál (1902–1977), az örökébe lépő és ugyanolyan lelkesedéssel tevékenykedő ifjú Haszmann Pál. A Bartók Béla székelyföldi gyűjtései nyomán elinduló, a marosszéki Kibéd teljes népballada-, népdal-, népmesekincsét egyetemes értékre emelő, rovásírás-kutató, mintegy hetven kötettel büszkélkedő Ráduly János, a nemrég rangos magyar állami kitüntetéssel jutalmazott csíkszeredai dr. Balázs Lajos a huszadik század legnagyobb magyarját adó Márton Áron erdélyi római katolikus püspök szülőfalujának, Csíkszentdomokosnak az emberi élet fordulóihoz kötött, csodálatos nyelvi fordulatokkal, szóképekkel megfogalmazott örökségét emelte olyan magasságokba, amelyek bámulattal töltik el egész Európát. Az eszméltető sorsú értelmiségiek, művészetszervezők között a legelső helyek egyikét foglalja el a nemrég elhunyt Bandi Dezső iparművész, akinek szervező munkája révén újból a régi fényében ragyogott – egyes településeken ragyog ma is! – a megélhetést is biztosító székely népművészet, fazekasság, szövés, fonás, fa- és kőfaragás. A szovátai Teleki Oktatási Központ segítségével ezért határoztuk el, hogy Bandi Dezső teljes életművét, tanulmányait, írásait, terveit digitalizáljuk, majd több kötetben közkinccsé tesszük.

 

III. Székelyek a forgóajtóban

 

A találó és jelképes alcím a Svédországban, Stockholmban élő, kutató ifjú Imreh István biológustól, a Nobel-díj egyik potenciális várományosától, a „rendtartó” székely falu, falutörvények kiváló kutatójának, Imreh István történésznek a fiától származik. E sorok írójának – saját sorsával illusztrálva – képletesen és valóságosan is bebizonyította: a székelyek rendszerint később lépnek be a forgóajtón, és mégis másokat megelőzve lépnek ki azon.

A több tételes vallomás megfogalmazására – az előbb felsorolt székelyföldi értékeken és erényeken túlmenően – a Székelyföldről elszármazott, életüket hosszabb-rövidebb ideig ott töltő fiak és leányok szellemi, tudományos, irodalmi, művészeti öröksége is késztetett. Az már evidenciának számít: „az egy főre eső festők, szobrászok, művészek” tekintetében a Székelyföld megelőzi a hasonló lélekszámú – a 2011. évi népszámlálás szerint a Székely Nemzeti Tanács által javasolt, az autonóm Székelyföldet magába foglaló területen 810 367 fő él, közülük 581 159 (71,72 százalék) magyar, 183 511 fő (22,65 százalék) román anyanyelvű, 32 809 személy pedig romának vallotta magát – közösségeket. Elegendő hivatkoznom a nagy triászra, Márton Ferencre, Nagy Istvánra, Nagy Imrére. A csíkzsögödi mestert, Nagy Imrét, az angol királyi udvarba is meghívták, de amikor – Sütő Andrással szólva – azt kérték, hogy „lopja ki a Székelyföld hegyeit, embereit”, visszatért a szülőfalu éltető, megtartó melegébe. A Homoródszentmártonban 1937-ben született, 1995. április 12-én Párizsban elhunyt, az európai szobrászat élvonalában számon tartott Román Viktor ősi gyökerű, egyéni hangú, modern szobrászatát előbb UNESCO-díjjal, majd a Francia Lovagrend-tagsággal jutalmazták. Elnyerte a londoni Royal College of Art ösztöndíját is.

A zágoni Mikes Kelemen Törökországi levelek című műve nélkül nincs magyar széppróza. Apáczai Csere János, a Magyar Encyclopaedia megalkotója „közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett az erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között”. A Székelyföldön, Erdőszentgyörgyön írta meg Lencsés György az első magyar nyelvű orvostudományi könyvet, az Ars medicát, Az orvoslás művészetét. 1712-ben, Csernátonban született Bodor Péter református lelkész, a Magyar Athenas, az első irodalomtörténeti mű szerzője. Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megteremtője, a Tibeti–Angol szótár megalkotójának nevét a világ eldugottabb régióiban ismerik. Halála után százegy évnek kellett eltelnie, amíg magyar földön, Marosvásárhelyen felállították a nagy tudós első köztéri szobrát!

Félig magyarnak, félig székelynek tekinthető a kiváló matematikus, Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 2.), aki az akkori matematika fejedelmével, Gauss-szal levelezett. Sokan mondják: kivételes tehetségét felesleges dolgokra pazarolta! E sorok írója hat hónapon át silabizálta Bolyai Farkas szemészeti dolgozatát. A nem mindennapi erőfeszítés során örömmel nyugtázta: bár mindenki ugyanolyan krőzüsként pazarolná a tehetségét, mint ahogyan azt tette Bolyai Farkas! A cetlikre rótt feljegyzésein is átsüt a zseni! Az külön elégtétel volt számomra, hogy Fodor Ferenc professzorral arra a felfedezésre jutottunk, hogy sokszor emlegetett szembetegségét nem a lőpornak a felrobbanása, hanem egy gyermekkori, valójában egész életén át tartó betegség, az árpa okozta. A fiát, Bolyai Jánost – akinek ereiben magyar, székely és szász vér is csörgedezett – méltán tartjuk a magyar tudomány legnagyobb alakjának, a geometria Kopernikuszának. Róla írta Szentágothai János: „A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet”. Ő maga is szorgalmazta a nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz majdnem egy évszázaddal Albert Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének célkitűzéseit! Valóban: a „semmiből egy újj más világot” teremtett! Az Üdvtan írása közben felmerült nyelvi nehézségeket a magyar nyelv logikai nyelvvé alakításával akarta megoldani. Rendszerében a logikai nyelvvé alakított, pontos kifejezőerővel bíró magyar nyelv lenne a világnyelv. A nyelvhez betűtárat, gyökszótárt készített, és egyszerűsítő módszereket dolgozott ki. Többen – köztük Marácz László – megfogalmazták: ha Bolyai János A magyar, mint tökéletes nyelv címet viselő dolgozata világszerte ismertté válik, akkor a számítógép nyelve talán nem az angol, hanem a magyar nyelv lenne!

Napjaink tudós óriásai között tartják számon a Csíkkarcfalván 1967. március 30-án született, a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban érettségiző Barabási Albert László fizikus, a hálózatelmélet egyik megteremtőjének nevét. Hálózatelméleti kutatásait 2002-ben angol nyelven, Linked című könyvében összegezte. A Behálózva, Villanások címet viselő nagysikerű könyvek szerzője, világhírű fizikus 2007-ig az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzora volt, jelenleg a bostoni Northeastern és a Harward Egyetem professzora.

Valahányszor úgy érezzük, kicsúszott a lábunk alól a talaj, gondoljunk az előbb említett szellemi óriások életművére, és biztos fogódzót találunk. Ha a Székelyföld valóban tulajdonosa lehetne a földje alatt rejtőző kincseknek, földgáznak, sónak, kőolajnak, ritka ásványkincseknek, borvíznek, a hatalmas kiterjedésű erdőknek, akkor az ország egyik leggazdagabb régiója lenne! A Maros megyei Gegesen e sorok írója dokumentumfilmben örökítette meg: az óriási gázmezőn lakó székely csak messziről nézhette, amint körbekerítik a szántóföldjén a gázkutat! A kitermelés hasznából soha egy lyukas garasnyit sem kapott! Az már egyenesen „természetes”, hogy a környék falvaiban nincs gázfűtés! E sorok írója fennen hangoztatja: a Székelyföld felemelkedéséhez, a létkérdéssé vált autonómia-tervezetekhez mindenki a saját tehetsége, képessége szerint járulhat hozzá. Nincs szükség emberfeletti erőfeszítésekre!

Benkő Elek régésznek, a Székelyföld története egyik legszakavatottabb kutatójának is feltettem ugyanazt a kérdést, mint most a Tisztelt Olvasónak: simogassa a székely ember lelkét, erőt meríthet-e abból, vagy csak egy nagyot legyintsen rá, hogy Szicília második legnagyobb városa, Catania egyetemének homlokzatára óriás betűkkel kiírták: Siculorum Gimnazium? E sorok írója bennszülött szikulok leszármazottaival beszélgetett, akik tudnak arról, hogy a Kárpátok keleti karéjában székelyek laknak, és büszkék is ránk! A régész, a történész – miközben tudósként mindenkit jogosan óv a délibábos ábrándkereséstől! – nem állította azt, hogy a kérdéskör méltatlan a puszta felvetésre is. 

Már 1990 elején elhatároztam: összegyűjtöm, rendszerbe foglalom és egy ezer oldalas kötetben a nagybetűs Olvasó, a történész szakma és a politikum elé tárom az erdélyi, és ezen belül a székely „kérdés” teljes történetét, az „erdélyi kérdés” kialakulásának, akuttá válásának teljes történetét, az eltelt több mint százötven év során kidolgozott magyar, román, szász, nagyhatalmi megoldási terveket, tervezeteket, javaslatokat. Egyfajta egyetemes erdélyi történeti „bédekert” szeretnék összeállítani. A Székelyföld soha nem tudna úgy megsérteni, hogy hűtlen legyek hozzá.




.: tartalomjegyzék