Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - November
Borcsa János

Szabó Gyula: Válogatott novellák c. kötetéről

Tekintélyes szám a száz, ahány kötetesre terveztetett a Székely Könyvtár-könyvsorozat, de úgy vélem, mégsem elég nagy ahhoz, hogy a székelység válogatott irodalmi-kultúrtörténeti műveit bemutathassa. Örülnie kell viszont annak, ki főként a jelenkor Erdélyben születő magyar irodalmát szemlézi jó ideje, hogy az éppen tíz éve, életének 75. évében eltávozott elbeszélőnk, Szabó Gyula novellistaként helyet kapott már benne.

Őt ugyan elsősorban regényíróként, a Gondos atyafiság és A sátán labdái szerzőjeként tartjuk számon, de novellistaként indult, s az előbbi nagyregény megírását követő évtizedekben is figyelmet érdemlő novellákkal jelentkezett. A móriczi indíttatás ezekben is felismerhető, de modernebb művészi törekvésekkel egészült ki, gondolati keresései az írót az erkölcsi, illetve az egyén létkérdései felé terelik, s így például az egyes emberben munkáló jó és rossz, a tiszta erkölcsiség és a képmutatás, illetve az emberség feladásának, valamint az egyénnek mint felelős társadalmi lénynek az eseteit mutatja be (pl. Farkasmező,Sárga szemű Jovánki,Mátyuska macskája).

E nagy kérdésekre a válaszadást az író persze egyszerű falusi kisemberekkel megesett történetek elbeszélése által kísérli meg. A novellákban létrehozott világ forrása Szabó Gyula számára mindig a szülőföld, jelesül szülőfaluja, amelyről egy vallomásában azt mondotta, hogy nyitottabb, világiasabb, mint a Tamási műveit ihlető hegyi, felvidéki, zárt székely falu világa. A mértékkel használt tájnyelvi elemek és a sajátos észjárást tükröző sziporkázó párbeszéd-sorozatokból fakadó humor azonban Tamásihoz közelíti Szabó Gyula nem egy novelláját, amelyeket különben hol a drámaiság, hol a derű ural.

Egy kiváló irodalmárunk szerint a modern novellához is a nyelvi többértelműség s egy sugallatos jelképteremtő erő vonz, mint a lírához. Ezen ismérvek mellett Szabó Gyula novelláiban is gyakori a belső monológ alkalmazása s az elbeszélés során használt többnézőpontúság mint a modern elbeszélőművészet vívmányai.

Összegezésként azt mondhatjuk, hogy egy reális és hiteles művészi világgal lehet találkozása, ki Szabó Gyula válogatott novelláit olvassa.




.: tartalomjegyzék