Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - December
2019 - November
2019 - Október
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2014 - December
Oláh Sándor

Balázs Ferenc: A rög alatt

A székely népre jellemző tulajdonság – írta Bíró Sándor 1941-ben –, hogy „ha észreveszi, hogy valaki tanítani akarja, nem hallgat reá… sőt: az atyafiak gyakran még meg is haragusznak arra, aki nevelni akarja őket. Az erdélyi magyar falukutatás legnagyobb hőse, a már évek óta megboldogult Balázs Ferenc, bőséges tapasztalatokat szerzett erről a szomorú igazságról. A rög alatt című híres könyvében részletesen beszámol ezekről a nehézségekről, melyeknek tanulságait minden népnevelési programmnál érvényesíteni kellene. Mint ahogy Balázs Ferenc könyvét ismernie kellene mindenkinek, aki a falusi néppel és különösen a székely néppel érintkezik és köztük teljesít szolgálatot.”

A világjáró Balázs Ferenc könyve: önként vállalt népnevelő feladatainak, sikereinek, kudarcainak, konfliktusainak dokumentuma, az aranyosszéki kis faluban, Mészkőn megélt utazás, amelyről maga a szerző így vallott: „Az én igazi utazásom akkor kezdődött meg, amikor a világjáró út porát leráztam magamról, s nekiláttam, hogy megküzdjek a sorsommal, teremtsem meg az én életemet.” A rög alatt mindmáig érvényes tanulságokkal szól azokhoz, akik különböző kultúrák s ezekben gyökerező különböző mentalitások közötti társadalmi térben cselekszenek. Nem a közösség szolgálatáért (hol vannak már azok az idők és közösségek?), hanem például azért, hogy megteremtsék önmagukat, nemcsak a maguk, hanem (hátha) a mások hasznára is. Balázs Ferenc e belső utazás tanulságait összegezve írta: ebben a szolgálatban „csak egynek van ereje, jogosultsága: a tettnek”.  

A nagyvilágból tudást, műveltséget hozó, jobbító, változtató szándékkal hazatérők mostoha, elutasító fogadtatása Apáczai Csere János óta az erdélyi magyar társadalomban örökös, visszatérő jelenség. A világ szerencsésebb tájaihoz mért elmaradottságunkban gyökerező történeti örökség. Megtörténhetett sokukkal, mint Balázs Ferenccel, hogy munkás mindennapjaikban „botránkozások szirtjei” között evezve, szűk ösvényeken botorkálva újítottak, építettek a köznek testi és lelki hajlékot, s eközben a felemelni, nevelni kívánt közösség, itt jelesül a szeretett, csodálatos falu azzal fizetett, hogy „megette az otthont”, ellehetetlenítette a magánéletet. Balázs Ferencet küzdelmeiben megtörni csak a betegség tudta.

A könyv közel nyolcvan évvel születése után is izgalmas, letehetetlen olvasmány. Nem csak érdekes társadalomtörténeti ismeretanyag a jobbító szándék küzdelméről a harmincas évek falujának makacs valóságával. Jó szívvel ajánlhatjuk mindenkinek, aki önmagát és a mindennapjainkban folyamatosan jelen lévő más világokat nagyobb tévedések nélkül szeretné megismerni.




.: tartalomjegyzék