Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2015 - Augusztus
Balázs Imre József

Szabédi László "Válogatott versek" c. kötetéről

Sokféleképpen összerakható, ami egy életműből fontos. Szabédi László sokarcú szerző: költő, prózaíró, színpadi művek szerzője, de ezek mellett pengeéles elemző készségű esszéista (ha valakinek nem lenne erről saját tapasztalata, annak Szemlér Ferenc Jelszó és mítosz című transzilvanizmus-elemzéséhez írt kommentárjait ajánlanám figyelmébe), egykori tanítványai beszámolói alapján pedig a kolozsvári Bölcsészkar vonzó egyéniségű és műveltségű tanára. Mindegyik arc meg-megvillant a szerző kolozsvári egyetemegyesítést követő, önként vállalt, szimbolikussá növesztett halála óta eltelt évtizedekben – tanulmányok, monográfiák, konferenciák, felolvasószínházi előadások reflektorfénye esik rájuk időről időre, aztán a reflektorok működésének örök elve szerint a fővilágosító összepakol, s mielőtt hazaindulna, eloltja a fényeket.

Egy válogatott verseskönyv megjelenése egy újabb kigyúlt reflektor. Fekete Vince úgy válogat, hogy Szabédi László költészetének történetmesélő szála váljék fontossá. A hosszabb, epikus versek környezetében a szerzőre szintén jellemző, Szabó Lőrinc-i intellektuálisabb szövegek is olyan történetcsírákat mutatnak meg, amelyek magántörténetek nyomai ugyan, de feszültségek ingadoznak bennük, és egy-egy történet pozitív vagy negatív végkifejletét vetítik előre. „Verses novella” – mondja a Kelen Péter című szöveg műfaji megjelölése, „drámai költemény” – mondja a Déliáé, de mindkettőben a szerelem és a vágyak kiszámíthatatlan ívelését követhetjük. Ahogy a Szabédi-válogatásokból kihagyhatatlan Csillogj, Margitka és Álmoddal mértél sokkal líraibb szerkesztésében végső soron ugyanezt.

Szabédi szeretett dalszerű, vagy az énekelt balladák szerkezetét idéző szövegeket írni – ezáltal a harmincas-negyvenes évek magyar költészetének archaikus, népi kultúrából ihletődő vonulatához is kapcsolódik. Vívódó alkata, fel-felvillanó iróniája azonban keretbe helyezte verseinek ezt a részét. Szintézisre törekvő, végletek közt egyensúlyozó személyiség volt, ha volna ilyen a saját korszakában, azt mondhatnánk rá: intellektuális népi szerző. Ami azt is jelenti: nehezen beskatulyázható. És ez jó.




.: tartalomjegyzék