Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2016 - Március
Bogdán László

Régi irkákból

Vári Attilának

 

visszaszámlálás

 

most felállsz meghajolsz

és fintorogsz az ellenfényben

hátad mögött kerti szék köröz

visszafelé! visszafelé!

a kibomló rózsából lesz a bimbó

eltűnik a fűszál visszanő a földbe

a fecske szállt az előbb

most fióka

az üvöltés törmelékei még

a levegőben kerengenek

fehér ruhában sétapálcát forgatva

fütyörészve tűnsz fel egy útszélen

kert hull köréd vörös kaviccsal

beszórt ösvények kerti törpék és rózsák

pálcikákon színes villanykörték

állandóan következel!

felborítod a kerti törpéket

átkelsz a kerten

a vörös kavicsokkal sorra célzod

a színes villanykörtéket

halk pukkanással törnek

már a pázsiton gázolsz

az idő! az idő!

azok az ismerős régi helyek

egy folyókanyar – ott fürödtél

emlékmű talapzata amin már ültél

egy őrtorony ahonnan a galambokat

lested tizenkét évesen

egy lány egy fa az ég

szemcsés most az emlék

szürke szakadozott

harmincas évekbeli film

nevetséges családi fénykép

hosszú ruhában libegő nők

fátylak kalapok szalagok

a harmincas évek hazug hírlapjai

és te is ott állsz

platánfa árnyékában

kezedben sirmis tiszti sapka

mozdulatlanul nézed a háttér

komor bérkaszárnyasorait

lehet beszélsz is valamit

de hangod nem hatol át

mostani életedbe

a fiatal tiszt hangja

nem hatol idáig

ó ezek az idegesítő

örökös töredékek

az ismerős régi helyek

a szerelem torzói   

az a rohadt régi film

itt mindig elszakad

rád dőlnek az évek

síneken állsz és

rémülten veszed észre

szétnyílik a sínpár

nem tudsz választani

egyik lábad a télben másik nyárban

régi és új eső ver egy bádogtetőt

évtizedek minden csapadéka most hull

villámlik dörög mindenesetre

most kivilágosodik

és megint elsötétül

zuhansz 

 

(1978)

 

őszi versenyek

Krúdy-révület

 

és jönnek megint postakocsik a múltból

Késő Fáni arca egy marcipánon

mondatok mélyére szoruló haza

inggomb legyezők vállfűzők egy várrom

(végül mégis sikerül a leltár!)

nincs-poharunkban villog a derű

őszi majális regények városerdők

promenád nyírség tücsökhegedű

 

az ősz terein bükk-sétányokon

kopogva érkezik egy sétapálca

nem fogja kéz s farkasfogú kalap

alól se villan se maszk se álca

egyetlen arc sem az üresség

kérdőjelei bekerítenek

rázendítenek a tücskök is

hetedíziglen nyírségiek

 

napóra mutatója az a sétapálca

áll az idő mit végül is mutat

nyíri csendben süllyedő bálteremben

ejtette foglyul az ámulat

a tegnap még egy kis prepán a szoknya

az a sétány tűnik nem is volt

tovaringott még harangozva

a sétapálca gazdája is holt

 

olvasón lenni szem szentképnek lenni

felkelő nap ébredő nyírfákon

egykor drága lábnak lenni a nyoma

és végül innen is tovább mindenáron

valahonnan egy piros ruhás nő

bokája villan vagy pisztráng hasa

mégis a Poprád a hold bohócképe

vagy az ellopott kakas taraja

 

majális ez októberi majális

őszi versenyek évada megint

a sétapálca évszakok pallóin

kopog tétova telekbe int

de már nem megyünk szólhat postakürt

unalmas minden út s oly egyforma minden

két macska hívta egymást egyik éjjel

te is hallottad lehet ez az éden

 

(1978)




.: tartalomjegyzék