Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Július
2019 - Június
2019 - Május
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2016 - április
Sarány István

A hímzés matematikája

– Kisné Portik Irén: Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte*

 

A muzsika – s ezen belül a népzene vagy hangsúlyosan a barokk zene –, akárcsak az időmértékes verselés olyan, mint egy matematikai képlet. De tiszta matematika a népi textíliák világa is: a minták tervezése, elkészítése mérnöki pontosságot, matematikai látásmódot követel – nem véletlenül a szövőszék automatikus vezérlésének megalkotásából nőtt ki az informatika tudománya.

Kisné Portik Irén matematikusnak tanult, matematikusnak indult, s bár idejekorán letért erről a pályáról, megmaradt a számok, a geometria, az elvonatkoztatni tudás bűvkörében. S ez a matematikai tudás adta meg számára azt a lehetőséget, képességet, adottságot, hogy rendszerben – azaz összefüggéseiben – vizsgálja a világot, ezt a látásmódot, szemléletet kamatoztassa néprajzi munkásságában is. Így mikor egy viseletet leír, nemcsak az anyagra, annak elkészítési módjára, a szabás-varrásra, díszítésre figyel, hanem arra is, hogy az anyagválasztásnak, az szövésmódnak, a színhasználatnak, a szabásnak, a hímzésnek, az alkalmazott díszítéseknek mi a szerepe, mi az üzenete, az egyes ruhadaraboknak és a ruházat egészének mi a funkciója. S ez a funkció túlmutat azon, hogy a ruhadarabok védik a testet az időjárás viszontagságaitól, hanem védik az óvatlan tekintetektől, az ártó, rontó szándéktól is. A ruhadarabok üzenetet is hordoznak, jelzik a külvilágnak a viselő nemét, életkorát, családi állapotát, vagyoni helyzetét, társadalmi státusát.

Tehát a ruha nemcsak öltöztet, hanem véd a bajtól és számtalan információt hordoz. Olyan információkat, amelyeknek lassan-lassan elfelejtettük a megfejtő kódját. E kódok ismerete pedig olyan, mint egy idegen nyelv ismerete, annyi különbséggel, hogy viseletünk nyelve nem idegen nyelv volt, hanem a sajátunk. Kiegészítette beszélt anyanyelvünket, zenei anyanyelvünket, táncban és gesztusokban kifejezett testbeszéd-anyanyelvünket. E nyelvek pedig ugyanúgy részei voltak kultúránknak, mint a szokásokba és rítusokba merevített törvényeink, amelyek – miként a közlekedési szabályok biztosítják a biztonságos közlekedést – biztosították a társadalom működését.

Kisné Portik Irén könyvéből kiderül, hogy szőtteseink, varrottasaink, hímzéseink egy ősi kultúra részei, egy olyan kultúráé, amely kölcsönhatásban volt az ázsiai sztyeppék és az európai népek kultúrájával egyaránt, sűrű szövetként átszőve azokat, megszabva arculatát és lelkületét és meghatározva ékességét.

Kézikönyvnek készült a szerző kötete, elkötelezettsége, alázata, mérhetetlen tudása által azonban sokkal többnek sikeredett: lenyűgöző olvasmánynak, bármikor felüthető kisokosnak, szemet gyönyörködtető és lelket kényeztető látványnak, a felmerülő kérdésekre megfogalmazott válaszok tárházának.

 

* Csíkszereda, 2015, Hargita Kiadóhivatal.




.: tartalomjegyzék