Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Július
2019 - Június
2019 - Május
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2016 - Június
P. György Alfréd

A Székely népi imádságok c. kötetről

„Taníts meg számba venni napjainkat, hogy eljussunk a szív bölcsességére!” (Zsolt 90,12)
Ahogy a Választott Nép lelki fejlődését, lelki tükrét fedezhetjük fel a zsoltárokban, úgy tárul elénk a Székely népi imádságok által népünk lelki gazdagsága, mélysége, bölcsessége. Röghöz kötött hétköznapjaiban őseink égbenéző tekintetű bölcsessége ünneppé kovácsolta verejtékét, imádsága bizalommá alakította félelmeit. 
Ha meg akarsz ismerni valakit, meg szeretnél érteni egy népet, nézd meg, hogyan imádkozik. Imádságainkban népünk lelke lüktet, akárcsak népdalainkban, sok panaszos énekünk pedig egy-egy könyörgés. Ezer éves keresztény hitünk van benne ezekben az élet minden fordulópontját végigkísérő imádságokban. A születéstől a betegségen át, a természet erőivel való küzdelemben a halálig jelen van a bízó, kétkedő, biztonságot kereső ember imája. Annak az ember az imája, kinek életéhez hozzátartozott az elmúlás is, nem csorbítva ezzel emberségét, hanem mintegy keretbe foglalta napjait. „Én lefekszem én ágyomba, testi földi koporsómba...” „Én felkelek én ágyamból, testi-lelki koporsómból...” Ezt követi a Jézus szenvedéséről való elmélkedés, melyet népi misztikának is nevezhetünk. Nyelvezete, dramatúrgiája, melyben „Szent Anyám” mondja el „könnyü” között fájdalmait, emlékezetünkbe idézi az Ómagyar Mária-siralom hangjait: „Szemem könnytől árad, / szívem bútól fárad. / Te véred hullása / szívem alélása.”
Az első fennmaradt magyar nyelvű imádság egyidős Szent Ferenc Naphimnuszával, az olasz nyelv első írásos irodalmi alkotásával, melyet a Szent akkor írt, mikor elveszítette látását. Ősi székely-magyar lelkünk visszhangja is egyben ez az imádság; köszöntvén a Napot és a Holdat, együtt lüktet hangja a természet lelkével. Bár felfedezhetők bennük a babonás népi hiedelem hangjai is, mégis hitelesen közvetíti a nép álmait, félelmeit és Istenbe vetett bizalmát.
Ezek az imádságok nemcsak egyéniek, hanem közösségből születnek, a családi tűzhely melegéből, és közösséget formálnak. Ahogy a zsoltárok az egész kereszténység és a Választott Nép közös ima-hagyatéka, úgy válljon a Székely népi imádságok öröksége közös kincsünkké. 




.: tartalomjegyzék