Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Augusztus
2019 - Július
2019 - Június
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2016 - Július
Farkas Wellmann Endre

Szőcs Géza: Válogatott versek c. könyvéről

Egy válogatáskötet mindig az adott szerző életművének legjavát próbálja felmutatni, az életműnek olyan keresztmetszetét, amelyet a szerkesztő büszkeséggel érez reprezentatívnak, fontosnak, legszebbnek – s még ki tudja, milyen megfontolások mentén válogatva szedi egybe – mint ezüst tálcára a szépen érett gyümölcsöket a kertész – s szerkeszti egységes könyvvé a „válogatott” jelzővel ellátott írásműveket. Ezúttal Fekete Vincének nehéz dolga volt: egy olyan életműből kellett válogatnia, amelyből kimaradtak a „rossz” vagy „gyenge” versek, vagyis a terjedelmi kötöttségek miatt fokozott felelősség hárult rá, hiszen egy ilyen szövegkorpuszból akkor hogyan is lehetne biztos kézzel válogatni? A Székely Könyvtár sorozatban Válogatott versek címmel tehát egy kiváló Szőcs Géza-kötet jelent meg az előbb leírtakat figyelembe véve is, mely szerzőt és szerkesztőt egyaránt dicsér, nekünk, olvasóknak pedig újraélni engedi Szőcs Géza ismerős versvilágát, a találkozást a líra, a játék, a humor, a cinizmus, az álom, a fantasztikum és a mítoszok mindig aktuális költészetével.

A többnyire kronologikusan haladó válogatás kiegyensúlyozottan merít a korai SZ. G.-kötetekből, de figyelmesen beemeli A vendégszerető avagy Sindbad Marienbadban gyűjteményes kötet után megjelent könyvek legjavát is, vagyis az Az al-legóriás emberből, a Carbonaro-kötetekből is találunk néhány szöveget, de a szerkesztő figyelme kiterjedt néhány fontosabb, eddig csak folyóiratban megjelent versre is.

Külön izgalmassá teszi a könyvet a szerzőnek az a nemrég elhangzott gondolata, miszerint egy vers nem jelentheti ugyanazt, amit mondjuk negyven évvel ezelőtt jelentett, és itt nem irodalomelméleti problematizálásról van szó, hanem egyszerűen arról, ahogy ezek a több évtizedes szövegek működni tudnak ugyanazon közönség számára, ahogyan az azóta megváltozott valósággal kölcsönhatásba lépnek. S ha ez volt a cél, akkor igen, sikerült elérni: valahogy az a meggyőződés erősödik meg az olvasóban, hogy SZ. G. költészete rég megtalálta a helyét irodalmunk örökérvényű értékeinek polcán.




.: tartalomjegyzék