Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2018 - Július
2018 - Június
2018 - Május
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2017 - December
Payer Imre

Erdőben

Zöld levegő.
Kemény bükkök, tömzsi tölgyek,
cserjék, zsurlók, lapulevelek.
Zöld élőérmék hatalmas hálója
terül a fenséges kékre.
Áttör az égen, avatott lomb koronáján
átszüremlik a fény. A fény! A szilánkos túli.
Vakítón láttat.
Fehéren zöld a zöld.
Mint élő lemezen át.
Bennem már nem a tüdő,
az erdő lélegzik.
A zöld, A barna, A sárga,
A fekete föld.
Lassan felnyílnak, ahogy tapintom őket.
Kimondják lassan a folyamatot.
A zöld szagban mozog,
riszál a mennykékbe,
adva a sziromerőt.
De már les rám! Érkezik!
A pénzlobogtató korzózás,
a hivatalnok-feszes fenekű mozdulat,
a robotsport a számítás-labirintusban.
Már körbekerít és rám csap.
Lenyom. Beszorít, elveszi
látásom egészét, magasát.
Gurítana gödörbe.
Áldozati kőkörbe.
És az erdő nézi. Hagyja. Bólint.
Szikár napfényben.
Teljes napfényben.
Bükkös-tölgyes közt
csonkolt fenyő magasul.
Hagyja az erdő, szelíden egybegyűjtve
a rejtélyesen kibogárzó színekkel,
a vakító ragyogással.
Együtt van mindez vele, nincs külön.
Ezt tanítja nekem ő, az erdő.




.: tartalomjegyzék