2018 - Március
Fellinger Károly

Versek

SZÍNARANY FEJSZE

 

Amikor találkozom magyarországi

távoli rokonommal,

a kitelepítettek ivadékával,

restellem magam, mert a szüleim itt maradhattak,

mert nem került rájuk a sor,

úgy érzem, mintha rossz fát tettem volna

a tűzre, hogy az adósa vagyok, pedig mára már neki 

nem jelentek a barátai előtt mást,

mint a szlovák ismerőst, akiknél euró

a hivatalos pénznem, amivel fel lehet vágni.

 

MECHANIKUSAN

 

Megértem a felejtésre,

álmomban most először

voltam idősebb halott apámnál,

aki fiatal legény volt,

s én adtam neki kölcsön

pár liter benzinre,

hogy eljuthasson

motorkerékpárjával a lányhoz,

aki már egy életen át

csak rá várt,

s aki az anyám lett.

 

KALAND

 

Alfonz visszatér a park fái közé,

ahol egy ismeretlen lánnyal 

szerelmeskedett az éjjel,

megdöbbenve tapasztalja,

hogy ott felejtette a pénztárcáját,

sőt a fésűjét is, amit a hátsó zsebében

hord, pedig otthon észre sem vette,

hogy valamije is  hiányozna,

és nicsak, a pénztárcája 

ötszáz eurósokkal lett tele,

azokat meg utálja, mert 

sehol se tudják fölváltani őket,

Alfonz tehát magából kikelve

tovább keresgél a fűben,

mígnem ráakad neje fülbevalójára,

amit pont öt éve,

a megismerkedésük napján

vesztett el a Balatonnál,

aztán az édesapjától kapott halkésre,

amivel nádvesszőt szokott vágni

a pecázáshoz, s ami a vízbe pottyanva

elúszott, akár a pénze,

amikor az első fizetéséből

megvette  a modern

halászfelszerelést.

Alfonz  meglepetésétől

már csak a kíváncsisága nagyobb,

tűvé tesz hát mindent, 

és bár körülötte megáll az idő,

mire beesteledik,

az ismeretlen lányba botlik törvényszerűen,

aki a keresésére indult.

 

EGYSOROS

 

Nekem múlik el minden.

.: tartalomjegyzék