Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2018 - Október
2018 - Szeptember
2018 - Augusztus
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2018 - Október
***

Blénesi Éva ajánlja Ágoston Vilmos Godir és Galanter című regényét

Örömmel vettem ismét kézbe Ágoston Vilmosnak a Székely Könyvtár könyvsorozatban megjelent Godir és Galanter című regényét, amely fordított utat tett meg a szerző Lassú vírus című első regényéhez képest. Mindkét könyv másodkiadást is megért, de míg a Lassú vírus először Romániában jelent meg, csak aztán Magyarországon, addig a Godir és Galanter épp fordítva. A két regény között az író publikált egy harmadikat is, Húzd a himnuszt, ne siránkozz címmel (Budapest, 1989, Szépirodalmi Kiadó).

A Godir és Galanter olvasása arra késztetett, hogy újraolvassam az író másik két említett korábbi regényét is, amelyek meglátásom szerint egy trilógiát alkotnak, még akkor is, ha deklaráltan nem szól erről semmilyen szerzői szándék. Közös bennük még, hogy pontos látleletet adnak egy otthonos-idegen világról.

A regényeket sajátos szarkasztikus humor hatja át, amely talán a Godir és Galanterben érvényesül a leginkább. Valami olyasmi történik ebben az utóbbi regényben, mint Chaplin Modern idők című filmjének abban a jelenetében, amikor a főhős önfeledten görkorcsolyázik egy áruház emeletén a korlátok nélküli mélység fölött. Csakhogy a Godir és Galanter főhősének a film főszereplőjével ellentétben nincs bekötve a szeme, és egyáltalán nem repes az örömtől, hanem mindvégig tisztában van az őt fenyegető halálos veszéllyel. Mindaz a készség pedig, hogy az élet rettenetei és szépségei közötti lebegésben meg tudja őrizni a játékosságot, fel tudja csillantani a humort, igazából erőt ad a kiszolgáltatottság elviseléséhez, a lét alatti létbe kényszerített mindennapok kihívásaival való bátor szembenézéshez.

Az itt otthon, és az ott itthon világában Ágoston Vilmos sikeresen rajzolja meg annak az örök Godirnak az alakját, akit a Galanterek valahogy mindig megtalálnak, hogy aztán szelektív figyelmük végigkísérje őket. Kíváncsian várom az író újabb látleletét arról, hogy ez az emberi kaland hogyan folytatódott, hogyan alakult az olyan szabad és szép új világban, mint Amerika.




.: tartalomjegyzék