Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Január
2018 - December
2018 - November
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2018 - December
Ábrahám Erika

Versek

KI A HARMADIK?

 

I.

Mért nem elég, aki az álmot adja?

 

Most én leszek, akiről

azt mondják utólag,

hidd el, hogy

semmit sem jelent.

Nézem fölülről magunkat,

három egyforma buksi.

 

Mi többet adhat a másik

a készségnél, ami

a hiányt felmutatja azzal,

hogy eltelíti, s amivel

aztán a kódolt undor

szép lassan megfejthető,

hidd el, drágám,

s az egyensúly beáll

egy lakatlan pillanatra?

 

Nem érdekes, hogy ki a harmadik.

 

II.

Fekszünk a déli fényben,

engedj el, mondod,

s én úgy teszek, mintha

nem bántanál meg,

láztalan melledről

bal karom lecsúszik,

a pántot leoldom, egy

mozdulat a szabadságom,

s nem indulsz mégsem,

titkos relikviáim nyúlnak

érted mindenhonnan,

meglátsz egy könyvet,

felhúzott térddel ülsz,

köréd fonódom, meztelen

testem fészek, bennem

ülsz, észre sem veszed,

felolvasol, s nem értem

az egészet, hangod

rezgés, felfoghatatlan,

visszaverődő hullám

a mély, mély jövőből,

hazaérek.

 

III.

Valaki mindig kevés.

 

Erről a kurta tincsről, itt,

folyton te jutsz eszembe,

férfiaktól függetlenül,

ahogy az arcomba csap,

és a terhes nőkről,

vajon miféle válságot

hordanak ki éppen,

s elég forrók-e még

annak, aki felé sietnek,

meg beállt családokról,

mondjuk, két gyerekkel,

mi húz haza,

mitől függetlenül

teszel meg mindent

majd te is nemsokára,

szép, szép asszony,

nem baj, csak tévedés,

hogy biztos lehetsz.

 

A GYOMOK TERMÉSZETÉRŐL

 

Gyógyhatású, meg vicces neve van,

fűszer, gyönyörű, mint egy fraktál,

de te gyepet akarsz, bánt a pollen,

macskád épp jól emészt, és

nincs szükséged köptetőre.

 

Kész krátert hagy maga után

a látszólag semmi is levélzet

alatt futó gyökér, mikor kitéped,

mocorgál a föld, elrendeződik.

Máskor széles csillagalakban

futnak szét a szűkülő árkok.

Rosszkor nőtt, máskor

talán keresnéd.

 

Néha rosszul méred fel a gyökérzetet,

elmulasztod az átnyalábolást,

elfelejted, milyen mélyen tapad,

vagy elvéted a húzás irányát és erejét.

A tövénél nem szúr sosem,

bugája viszont beléd akad.

 

Ismered mindnek a természetét,

tudod, ha téped, elszakad,

először mégis magad felé rántod,

mégis mindig ugyanúgy, pedig

tudod, az ég felé a helyes irány.

 

VALÓTLAN LÉTRÁK

 

Ülök,

ücsörgök a térben,

nézelődöm,

a falba vert szög árnyéka körbejár.

Nem alszom jól,

huszonhét év álma kísért

a régi ágy körül.

 

Létrán kávéspohár,

sámlin piros pléd,

macska bújik,

konvektor négyesen.

Gumikesztyű,

olajfesték pöttye,

kis tányéron anyám sütötte kifli,

idillke szárnya.

Megérzem a szarszagot.

 

*

Létrán mászunk fölfelé,

apa fölöttem,

félúton átbillenünk,

lenézek, rémület,

apa értetlen kapaszkodik,

álmom tartja meg.

Virrasztásakor

tele szájjal nevettünk.

 

Tanulok félni,

néha már szemével látok.

Megsajdul a srapner

helye a vádlin.

 

*

Apák karján

öröklött csecsemők.

Formát kaptunk,

átaludtuk.

Megreccsent alattunk

a szándék.




.: tartalomjegyzék