Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Február
2019 - Január
2018 - December
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2007 - December
Lövétei Lázár László

Kerény Ferenc laudációja

'Kedves Székelyföld-barátok!
Tudták-e Önök azt, hogy
1. Petőfi Anyám tyúkja című versében a tyúk nem „kotkodácsol”, hanem „kotkodákol”;
2. Az ember tragédiája Tizenegyedik (londoni) színében a diákok nem „szunnyadnak” a történelemórán, hanem „sunnyadnak”;
3. Petőfi minden életszakaszát egy-egy elbeszélő művel zárta le (népies korszakát A helység kalapácsával, népdalköltői korszakát a János vitézzel stb.);
4. a Mi kék az ég! című Petőfi-verset Kertbeny Károly „Was ist Blau? Der Himmel”-nek kezdte (félre)fordítani;
5. az 1840-es évek keménykalapos titkosszolgája arról panaszkodott a jelentéseiben, hogy nem boldogul a Pilvax Kávéházbeli fiatalokkal, túl összetartó a társaság;
6. Az ember tragédiájának kézirata a közelmúltban négy éven át heti egy alkalommal „átutazott” a Magyar Tudományos Akadémiáról a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Intézetébe Wolhrab József igazságügyi írásszakértőhöz, ennek nyomán pedig – többek közt – az is kiderült, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint a Tragédia... egynegyedét Arany János írta volna...?
Bevallom őszintén, amíg el nem olvastam az idei Székelyföld februári számából a Kerényi Ferenccel készült beszélgetést, nekem fogalmam sem volt ezekről a dolgokról. És még mi minden található abban a beszélgetésben! Ha össze lehetne hasonlítani az almát a körtével, akkor azt mondanám, hogy ez a „Februári Interjú” a Székelyföldben ezideig közölt Kerényi-dolgozatok csúcspontja. Pedig nem akármilyen dolgozatokról van szó: a Fehéregyházi Petőfi Múzeum átadása, tehát 1999 óta Székelyföld-munkatársnak számító Kerényi Ferenc tanulmányai minden egyes alkalommal meghatározó olvasói élményt jelentettek számomra, hiszen a Tanár úr megmutatta bennük, hogyan kell egyszerűen, világosan, lényegretörően és szeretetteljesen tanulmányt írni – legyen szó akár Csokonairól, Kisfaludy Károlyról, Bajzáról vagy Vörösmartyról. Amikor átlapoztam az eddigi Székelyföld-évfolyamokat, bizony jócskán meglepődtem: Kerényi Ferenc öt nagy tanulmányt közölt nálunk Petőfiről! Ekkora mennyiségű anyag már megérne egy külön kötetet, főleg azért, mert csupa olyan tanulmányról van szó, amelynek elolvasása után rögtön át kell értékelnünk a bennünk kialakult, „iskolás” Petőfi-képet...
A Székelyföld olvasói előtt nem titok, hogy inkább vagyunk népszerű kulturális kiadvány (ez a „népszerű” jelző szó szerint értendő!), mint szakfolyóirat. Adódik tehát a kérdés: milyen úton-módon sikerült meggyőzni Kerényi Ferencet, hogy ő is jelen legyen írásaival a Székelyföld hasábjain? Hiszen az ember azt gondolná: napjaink egyik legnagyobb irodalmi szaktekintélyéből (ő szerkeszti/írja az új Petőfi-kritikai kiadást, de az Arany-kritikai kiadás XVII. kötetét is ő lektorálta) reménytelen vállalkozás lenne kiimádkozni egy-egy kéziratot. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Kerényi Ferenc könyörgés nélkül is óraműpontossággal küldi évi egy-két tanulmányát a Székelyföld számára. Minden szerkesztő ilyen megbízható munkatársról álmodik! Hogy mivel szolgáltunk rá Kerényi Ferenc kitüntető bizalmára, arra csak ő tudna magyarázatot adni. Mi, a Székelyföld szerkesztői, csak egy dolgot tehetünk: megköszönjük ezt a bizalmat, a kéziratokat és azt a szeretetet is, amivel a hátunk mögött (ilyen jólértesültek vagyunk mi!) néha megemlékezik a munkánkról.
Kedves Tanár úr, gratulálunk a díjhoz!'


.: tartalomjegyzék