Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Július
2019 - Június
2019 - Május
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2019 - Május
Ferencz Imre

Búcsúlevél

Amit Kányádi Sándor költő temetése után

vetettem papírra, 2018 júliusában, fent a Hargitán)

 

Lejöttem Hargitafürdőről a Tolvajos-tetőre

2018. július 7-én délben ott vártam hogy jöjjön

a koszorúval és felvegyen engem is az autó

a három kereszt mellett álltam eszembe jutott

hogy Borbély Gábor római katolikus esperes

falustársad barátod állíttatta ezeket

s hogy téged a reformátust Márton Áron

római katolikus püspök adott össze a feleségeddel

hatvan évvel ezelőtt

 

Jött a gépkocsi és felvett

egy órába se telt s megérkeztünk

Nagygalambfalvára a temetésedre tudtam már

hogy koporsó helyett urnát ravataloznak fel

mutatták a tévében előző nap az érkezésedet

láttam Róza húgodat az asszonyokat az arcokat

a ló is hátrafordult hátranézett amikor

a gyászkocsira feltették a testedet

 

Írtad egyszer hogy manapság

a krematóriumok kéménye már angyalokat ereget

sokfelé megfordultál a világban láttál eleget

ha megöregszik az ember ha több mint nyolcvan

ágyban párnák közt meghalni nem nem szokatlan

amíg élnek a nagy költők az élen járnak

fiatalon bátrak fittyet hánynak a halálnak

elvekért eszmékért verekednek

sokszor tömegsírokba keverednek

de ha sikerült az életet leélni megvénülni

nem úgy gondolkodunk immár mint Petőfi

 

Ragaszkodtál hozzá az évek során

többször hangoztattad a szándékodat

valahányszor alkalmad volt elmondtad hogy

a szokásnak a hagyománynak megfelelően

sírhelyet Neked otthon a kert végében ássanak

mint őseidnek elődeidnek hát jele marad itt

a hűségednek és a nevedet viselni fogja

az iskola

 

A községközpontban ott volt a karhatalom

őrködtek szorgalmasan a rend őrei

terelgették igazgatták az autókat az embereket

és ott voltak a biztonságiak is

ott állomásozott egy egész ármádia

eszembe jutott a versed A ház előtt egész éjszaka

tudták hogy sokan jönnek ide s talán azt is

hogy a temetésedre eljön Magyarország

államelnöke

 

A templomban már nem volt férőhely

amikor a szertartás megkezdődött

kint zuhogni kezdett az eső én gyorsan

a templomkertben egy lefödés alá álltam

ott hallgattam a kihangosítót elsőként

a helyi tiszteletes Kányádi György Attila szólt

aztán Csaba testvér beszélt majd Dávid Gyula

irodalomtörténész méltatta

az életműved

 

Éppen ma van

az Ezer Székely Leány Napja is jutott eszembe

a reggel fekete-piros táncot járt Csíkban

nemcsak a járda szeglete hanem az egész táj

a tér ahol Márton Áron szobra áll

nézhette élőben és a tévében aki tehette

mozdulat-ország hová-merre

 

Mi marad az emberből pozdorja

mennyit nyőttük Istenem a kendert

gyermekkoromban vittük áztattuk

a kenderáztatóban megnyomtattuk

súlyos kövekkel majd kiszedtük szárítottuk

a kert mellett aztán csattogtak a tilók

mint valami alligátorok

 

A templomban a versed a szavalat

meg-megdöngette a falakat

és eszembe jutott Tamási Áron

Rendes feltámadása

mi történne ha egyszer megszólalna

az angyalok trombitája

 

„megvolna még a remény a tíz-húsz

milliárd évnyi jövendőbe vethető

hit a feltámadásra

vagy valami ahhoz hasonlóra”

írtad 1976-ban hát az emberben amióta a világ

mindig élt és élni fog a végtelen

a halhatalanság utáni vágy

hanem örüljünk hogy a lélek a szellem

eléldegél egy darabig még a versben

de rendes feltámadásra ne áspiráljon senki

kevesebbel is be kell érni

elég az újjászületés a megújhodás

valami apró lépetű részleges feltámadás

csak nehogy az történjék

hogy egyetlen gombnyomással

elhamvasztanak mindnyájunkat

s még elsiratni se marad itt senki

„ha az egek mind elmúlnak

nagy robajjal beomolnak

ha elégve felbomolnak

a föld s minden elemek”

idézlek ismét tégedet

 

Mondtad egyszer nekem

ha sok pénzed lesz mert netalán

megkapod a Nobel-díjat

repülőteret építtetsz a szülőföldön

látod nem valósult meg ez a terved

de ha nincsen nem is kerül sokba

ahogy József Attila írta

 

Tudod eső után most itt fent a Hargitán

bőségesen nő a medvegomba

felvásárolják külföldre viszik lefagyasztva

áfonya is rengeteg lett vedresleg hordják

ha megesszük megkékül a szánk

mindig jó volt az áfonyára töltött

pálinkád

 

Ecetté válik a bor

ha a palackban marad

az élet akkor teljes ha nem vész el a pillanat

semmi se vesszen el ne menjen kárba

az életét az ember soha meg ne bánja

örüljön hogy rácsodálkozhatott

a világra

 

Pár év múlva már én sem leszek

csak a Tolvajoson a három keresztek

csak a házad ott fent ahová annyian jártak

látogatóba mert szerettek és csodáltak

ahonnan széthordoztak vittek találkozókra

a szórványba felolvasásra szavalatokra

írtad és kívülről zengted mert hitted

a verset mondani kell mindenkinek

 

Az idén már

nem jártál fel a Hargitára

nem láthattad hogy itt is már

könyvkuckók vannak kitalálva

amelyekbe felesleges könyveket raknak

hogy az emberek ha akarnak olvassanak

ha kedvük szottyan ha idejük engedi

ingyen kínálják adják nem kell érte fizetni

mert sokan már a lakásokból kihányják

porfogó terhünkre van mondogatják

 

Fától fáig kőtől kőig

oda-vissza tisztességig

eljutni a kert végéig

kívánhat-e ember többet

itt egy-egy gyermeksereglet

legalább még majd felkeres

és ha netán mégis lenne feltámadás

az Isten tudni fogja hogy hol keressen

mert itt könnyebb téged megtalálni

mint Kolozsváron vagy Budapesten

és ha tényleg azt akarja akkor

atomokból és molekulákból is összerak

 

Nincs amit szorozni-osztani tovább:

nyugodjál békében odaát

és mi amit ránk testáltál

igyekszünk megbecsülni ideát –




.: tartalomjegyzék