Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - április
2019 - Március
2019 - Február
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2019 - Február
Fekete Vince

Családfa..., avagy a szupermost generáció és az irodalom – 4.

Idén már negyedik alkalommal írtuk ki a középiskolásoknak szóló pályázatunkat. A 2015-ös Ki vagy te?, a 2016-os Mi(t) nekem Erdély?!, és a 2017-es Szerelem, szerelem… után a Családfa volt ezúttal a téma.

Reményeink most is „beigazolódtak”, ha tavaly a Szerelem, szerelemre 222 pályázótól közel 300 pályamunka futott be a megadott határidőig, idén csak kicsivel több mint félszáz pályamunka. Szóval, nem ez volt az a téma, ami a leginkább „érdekelte” a 14–18 éveseket; ha tavaly közel harminc százalékkal több pályázó küldött be majd kétszer annyi pályamunkát, mint a legelső pályázatunkra (170 pályamunka volt akkor), idén… de hát ne számoljuk.

Vers, novella, elbeszélés, esszé. Jó, jobb, gyenge, giccses közepes, stb. Ezúttal is volt minden, nyilván. És volt pár darab kiugróan jó írás köztük. Vers alig. Ami volt, az se volt jó. Így nem került, akárcsak tavaly – nagy fájdalmamra – a díjazottak közé egyetlen vers sem.

A költők ezúttal sem remekeltek. Csúszós terepen (szerelem!) – úgy látszott – könnyebben el lehet hasalni. És – úgy látszott – el is hasalt az ember. De itt? A családról írva? Ha tavaly csupán a szerelmi költészet nehézségei mutatkoztak meg újra, hiszen közhelyekkel, giccsel teli sziklák, veszélyek között kellett hajózni valahogy úgy, hogy ezek ne lékeljék meg a bárkákat, idén a család sima-göröngyös terepén kellett volna remekelni. Vagy mit is? Állni a sarat? Anya, apa, nagyapa, nagyanya, felmenők, jó vagy rossz viszonyok, kapcsolatok stb. Nem is folytatom. Ami azonban kárpótolhatott megint a versek hiányáért, az néhány szerző lírai, lírával átitatott prózája. És még a díjazottak között is volt ilyen, hála istennek.

A díjakat – immár harmadik alkalommal, több osztálynyi diák előtt és Borsodi L. László tanár úr jelenlétében – a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében adtuk át Lövétei Lázár László főszerkesztő kollégámmal.

Mégiscsak érdemes csinálni, írhatta volna Laci a díjátadás után ismét, akárcsak tavaly, amikor átküldte szerkesztésre az anyagokat. Mert érdemes, igen, ezzel a konklúzióval jöttem haza én újfent a díjátadóról.

Gratulálunk a díjazottaknak!

 

Díjazottjaink:

 

I. díj – Talán Vanda Helga, Marosvásárhely, Unirea Főgimnázium, XII.

osztály.

II. díj – Fancsali Kinga, Marosvásárhely, Bolyai Farkas Elméleti Líceum,

XII. osztály.

III. díj – Szabó Hedda, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum,

XII. osztály.

Buna Blanka Boróka, Kézdivásárhely, Bod Péter Tanítóképző, X.

osztály.

Bălălău Brigitta, Kézdivásárhely, Nagy Mózes Elméleti Líceum, IX.

osztály.




.: tartalomjegyzék