Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Július
2019 - Június
2019 - Május
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2008 - Január
Gál Éva Emese

Versek

KÖTÉL

A látóhatár feszített kötél,
ráteregeti ruháit a távlat.
Csillagait háborgatja a szél,
s a gondolatok ruhátlanul fáznak,

mintha röptük csak így lenne szabad.
Átfúj rajtuk az idő örök csöndje,
ami múltat és jövőt megtagad,
hogy a jelen legyen tét mindörökre.

Pillanat töredéke életünk:
alig súrolja a végtelen árnya.
Szavunk, ahogy kimondjuk, mélybe tűnt,
ráncot sem vet az idő homlokára.

A teljességből kimetszett jelen
így veszteget el minden igazságot,
mert egyre felejt a történelem,
és jövőről sem álmodnak az álmok.

Így öl az idő minden nemzetet.
Tengünk, lengünk a feszített kötélen,
átfújnak a sötét űri szelek
hazátlanságon és időtlenségen.


ŐSZ

Szelíd az ősz. Oly lassan tervezi
meg az átmenetet csöndbe, halálba,
mintha a szél suttogná meg neki,
hogy földre pereg az ég koronája,

s egyszercsak meztelen lesz a király,
didergetően pőre az igazság,
ahol fáj, hogy belülről ég a táj,
és mégis az idő tapossa arcát,

mert ilyenkor emberarcú a kert,
s a termékeny, kifosztott föld a lélek.
Az ember, aki hinni, tenni mert,
herdált értéke lesz a mindenségnek,

a porral, sárral szinte azonos.
Értelme, ösztöne hiába lázad,
percenként él át minden évszakot,
hogy példája legyen az elmúlásnak.


.: tartalomjegyzék