Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Október
2019 - Szeptember
2019 - Augusztus
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2019 - Július
Makáry Sebestyén

Versek

ÖBÖL

 

A másfél-két méteres víz alján

sűrű, tengeri füvek.

Amíg leér a lábam, gyalogolok. Csak a hullámok

fénytörése és a felület változó csillogása

zavarja az átlátást. A vízhez

érintem az orromat, a felszín

a felület feszültségétől

kisimul, tisztán látszódnak a füvek, végtelen

kiterjedésük, a két lábfejem,

és 3-4-5 méterenként, egyenletes

szórásban a nagy, tengeri, egyszerű,

felfelé nyitott kagylók,

lassú vízcseréik. A kisebb vízben,

a füvek szintjétől az úgy 1 méteres mélységig

sötét, lekerekített, az emberi partvédelem ideszórt

nagyobb kövei, erős,

lemezes algatelepek nőnek rajtuk,

a lábam alatt sem törnek össze, kibújnak a lábujjaim közül,

kijjebb kavicsok, és a homok szemcseméretét idéző törmelék,

köztük csigaházak különböző fajai,

tarisznyarákok. Az öbölben,

bal kézre, a derékig érő vízben

családok, ahol állok, kevesen, jobb kézre,

a nyílt tengerre néző stégeknél megint,

ott mélyebb a víz, a stégekről ugrálnak.

 

A KIKERICS

 

A kikerics kezdet.

De ahelyett, hogy az ősz kezdetét jelentené,

az, hogy már augusztusban kinyílik,

épp hogy elbizonytalanítja a kezdet pontszerű fogalmát.

Szétnyíló bimbójában az őszről,

a sárgásvörös, megbarnult rothadásról alkotott

fogalmunkat pattintja szét.

Csak azt kell megértenem,

mi nyílik bimbójából.

 

Egy barátom egyik rég használt beceneve Kikerics volt.

A vele való megismerkedésem 5 éve kezdődött.

A kikerics Colchicum. A Colchicum (teljes nevén Colchicum autumnale),

Médeiára és egy a miénknél ösztönösebb, természethez

közelebb álló világra, a barbár Colchisra utal, ahová még

elérünk ősszel, és ahonnét

Médeia élet fölötti hatalma is ilyenkor

hozzánk elér. Nem vagyok képes elviselni

ennek a nőnek a közelségét, pedig nem

csak colchicin van a szemeiben. Kikerics barátomat is

ennek a colchicinnak a fényében láttam.

Télen nincsen a colchicinnak fénye.

Hogy már egy éve nem találkoztunk, nem befejezés.

A kikerics nem csak kezdet. Az októberre elnyíló virágok

tavasszal termést hoznak. A megtermékenyített magot,

miután az – a fagyok ellen – a föld alá húzódott, a tavasszal kihajtó

akár 25-30 cm-s visszás tojásdad levelek (melyek

a nyár közepére majd leszáradnak) megérlelik,

és kiemelik toktermésében

a föld alól, ha nem ássák ki a gumóját,

hogy főzetet készítsenek háziállataiknak

a természetközeli népek,

hogy a bundájukat bekenjék

rüh, kullancs ellen,

máskülönben

senki nem nyúl hozzá, pedig

fiatal kontyba tűzve jól mutat,

és vonzó, és a lélek öröme,

ameddig örömmel tépik,

és nem félnek a színeitől.

 

GÖRCS ÉS KÉREG

 

Nem hatalmasodik el, és nem enyhül.

Növekszik a törzsben, a törzzsel. A kéreg

szemérmes. Csak a törzs növekedése

feszíti túl azon, ami még elviselhető.

Először a görcsök helyein, a dudorokban reped meg,

majd a repedésekből, a fajra jellemzően,

hosszanti irányban felszakad, és ezt nevezzük

a kéreg fejlődésének, hogy kinyílik a teste,

és előbb vékonyan, majd a tucatjával szélesedő

évek sávjában a kéreg alatti meztelen fonat is látszik,

ami nem szakad fel, legfeljebb

megszikkadnak a szálak, de feszes fonatuk görbülete,

mint térd- vagy könyök- vagy arccsont-kitüremkedés,

nem árul el többet, mint testrészeket a görcsről,

amiről a kéreg se, bár

a görcs nyitja szét, nem tud.

Az megmarad a fának.

Az csak a növekedésében

és a szélben való mozgásában: ott se több,

mint szokatlan.

Nem a görcsről, nem a kéregről,

de egy intuitív észrevételt, ha rendszeresen visszajárnánk,

könnyedén tehetnénk, ha találnánk magunkban bármit,

amiről ezt a visszajárást meg tudnánk jegyezni,

az arccsontokat, a könyököket, a térdeket,

vagy csak a kérget, egyszerűen

a kéreggel foglalkozni, mert a szem se alkalmas rá,

hogy mögé lásson,

viszont, ha a kéregre néz, az

már nem hagyja úgy elemelni a tekintetet,

hogy itt csak letört egy ág, itt

csak megcsavarta egy szél még csemetekorában.




.: tartalomjegyzék