Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2019 - Július
2019 - Június
2019 - Május
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















2009 - Október
Egyed Emese

Levelek

CHELIDÓN

Ha féltél, mitől féltél? Szégyen perzselt?
Ólommá tett tagjaid földre vonta,
pillantásodat, színed szárasztotta,
– s szíved verése, véred keringése
akár a kongás, el-elakadó,
apadó forrás?

Et resurrexit tertia die secundum scripturas.
Az Úrban bízom.

Félelem-betegségből gyógyít.
Üzen sírónak, magára maradtnak,
hozza a fészkek messze járt lakóit.

Reménység-fecske, költözz vissza hozzám.
Életünkhöz
reménység adatott.
A harmadik nap: valóság napfénye.
Ragyogj fel, lélek, lásd:
feltámadott.


MAGYARÁZAT

Keresztfa, láthatatlan,
Erdő, átjárhatatlan,
Szerető, állhatatlan,
Hétköznapok, mint katlan;

De forrás, fakadatlan,
Egyensúly, tarthatatlan.
Párta, kontyon maradtan,
Kísértés száz alakban.

Siess, siess, Megváltó,
Földi élettel áldó.
Jel leszek, nem kiáltó,

Sem kérdő, gondolat
Sem –
(Lélek csöndjét kerestem.)



ELSZÁLLUNK

Nem írtam eleget.

Elmúlok, elveszek.

Meghalok. Végleg meghalok.
Nincs „scripta”,
fedezet.

Gyorsan teltek az évek.
Reménykedtem, sírtam, neveltem,
aztán néztem a felhőket, a macskát,
néztem álmaim örvényébe, néztem

magányos perceket!

Nem írtam eleget, fel-felismertem
arany összefüggések
titkait.
Sejtettem, elgondoltam.
Nem írtam le.

Azt sem, amit.

*

Olvasd, ha
olvasnál:

tenyérben,
tűzben.

…Nem írtam eleget, rest, gyáva voltam,

madár-
lábnyomok kőpadon, homokban

elmos az idő sodra:

verba
volant



moc.mavol-a-ttezsevle

I.

Elveszett elveszett

(Párizsban) elveszett egy telivér
pirospej ló,
a Tony névre hallgat.
Ezt hirdeti a képes falragasz.)

Homlokáról fehér csík fut alá
orrsövényéig,
természete jó,

és a gazdája
nagyon szereti.

„Ha bárki bármit tudna róla, írjon
a következő címre: elveszett-
a-lovam.com”.

(Irjak?
Ne írjak?)

II.

Tony, szegénykém!

Tony!
Láttalak!
A Bois de Vincennes körülzárt
méntelepén…,
mintha…,
de láttalak.

Kormányőrségé az a terület.
Tip-top istállók egyikéből
sávos fejeddel te
bizony mondom, búsképű
(talán) te
kandikáltál ki…

Néztél keletre.

Későn tudtam meg, hogy
hallgatsz nevedre.

Rút kis ló,
Tony, szép takarót vetnek
majd a hátadra,
selyem kötőféken,
felgereblyézett utakon vezetnek!
Látni fogod a Bois de Vincennes vihartól
kicsavart fáiból
a
gyökeret!
S hogy érkezik a nyár lábujjhegyen.

III.
Utóirat

Tisztelt tulajdonos:
jelentkezem!
A lova jól van, szeme szomorú,
de enni, inni kap, és tisztán tartják.
Királyi utakon
sétál,
a társai
valamennyien előkelő vérek.

(Az Enghieni Herceg rég halott.
Idegen ló nyerít a Bois de Vincennes-ben.)



.: tartalomjegyzék