Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2017 - Szeptember
2017 - Augusztus
2017 - Július
archívum ...

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink ...

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















impresszum
LÖVÉTEI LÁZÁR LÁSZLÓ

Született 1972. február 2-án Lövétén. Nős (felesége: Boros Csilla), három gyermek édesapja (Júlia, 2005; Éva, 2007; László, 2011).

 

Tanulmányai: Dr. Petru Groza (mai nevén: Tamási Áron) Líceum, Székelyudvarhely, 1986–1990; Műszaki Egyetem, Kolozsvár, 1990–1992; Babeş-Bolyai Tudományegyetem, magyar–román szak, Kolozsvár, 1993–1998.

 

Életút: 1998 óta a csíkszeredai Székelyföld szerkesztője. Csíkszentdomokoson él.

 

Díjak: a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja, 1997; Faludy-díj, 2001; Bálint András Emlékdíj, 2002; Déry-díj, 2005; a Tehetséges Magyarországért Alapítvány I. díja, 2007; Látó-díj, 2007; Radnóti-díj, 2008; József Attila-díj, 2009; az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja, 2011.

 

Kötetek

Verseskötetek: A névadás öröme (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1997); Távolságtartás (Pro-Print, Csíkszereda, 2000); Két szék között (Kalligram, Pozsony, 2005); Árkádia-féle (válogatott és új versek, Erdélyi Híradó–Ráció Kiadó, Kolozsvár–Budapest, 2009); Tizenkét vers (Siklódy Ferenccel közösen, Pro-Print, Csíkszereda, 2011); Zöld (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2011); Farsang után (e-könyv, ambroobook, Budapest, 2015).

Gyermekversek: Lázár-kert (Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2012).

Ess: Arany versek. Széljegyzetek Arany Jánoshoz (Hargita Kiadó, Csíkszereda, 2009); Olvasólámpa (társszerzőként, Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2015). 

Fordításkötet: Mircea Cărtărescu: Lulu (regény) (Gondolat, Budapest, 2004); Filip Florian – Matei Florian: Kölyök utca (regény) (Bookart, Csíkszereda, 2014); Alexandru Vakulovski: Hányinger utca (regény) (Sétatér Kiadó, Kolozsvár, 2015).

FERENCZES ISTVÁN

(Ferencz Salamon István) író, költő. Született Csíkpálfalván, 1945. jan. 1-én. Nős, (felesége: Csathó Brigitta).

Tanulmányai: Kolozsvári Pedagógiai Főisk., biológia, 1964–67.

Életút.: 1967–68 Csíkpálfalván tanár, 1968–75 a csíkszeredai Hargita munkatársa, 1975–78 az Agronómus-házban szakirányító, 1978–90 a bukaresti Falvak Dolgozó Népe újságírója, 1990–95 Csíkszeredában az RMDSZ munkatársa, 1997– a Székelyföld c. Folyóirat főszerk. 2004– a Magyar Írószövetség. elnöségi tagja. 2005– a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Díjak: Berzsenyi-díj (1988), EKE-díj (1992), Szabó Zoltán-emlékdíj (1994), József Attila-díj (2001), Balassi Bálint-emlékkard (2005).

Kötetek: Nyári vándorlások (versek, 1972), Utolsó kenyér (versek, 1978), Ki virággal megveretett (versek, 1982), Mikor Csíkban járt a török (gyermekversek, 1984), Megőszülsz, mint a fenyvesek (versek, 1986), Indián a Hargitán (gyermekversek, 1989), Gyásztól gyászig (publicisztika, 1989), Székely apokalipszis (riportreg., 1994), Félidő, félpokol (versek, 1995), Hó hull örök vadászmezőkön (versek, 1996), Ordasok tépte tájon (riportok, 1997), Pepita hangya (gyermekversek, 1998), Didergés (versek, 2000), Bacchatio Transsylvanica (versek, 2002), Túlexponált fényképek (2004), Székely tántorgó (esszék, tárcák, vallomások, 2005).

GYÖRGY ATTILA

Született Csíkszeredában 1971 augusztus 15-én. Nős.

Tanulmányai: Matematika-Fizika Líceum (ma Márton Áron Gimnázium) Csíkszereda.

Életút.: 1991-1997 között újságíróként, az Ifi Fórum, If, Zabhegyező címu ifjúsági lapok főszerkesztőjeként, majd az Erdélyi Napló munkatársaként dolgozott. 1999-ben a Könyvjelző című erdélyi könyvszakmai folyóiratot, illetve az Internetto Transsylvaniae internetes portált szerkesztette
1997 óta a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője.
Novellái, publicisztikái rendszeresen jelennek meg a romániai és magyarországi folyóiratok és újságok hasábjain.
Tagja a Magyar Írószövetségnek és Fiatal Írók Szövetségének, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt intendánsa.

Díjak: Magyar Újságírók Romániai Egyesületének nívódíj, Bálint András-emlékdíj, Tokaji Írótábor Kuratóriumának 2002-es díja.

Kötetek: Ki olyan mint a Sárkány (novelláskötet) – 1995, Csíkszereda, Kájoni Kiadó, A boszorkányok feltámadása (traktátus) – 1997, Kolozsvár, Erdélyi Híradó, Történetek a nyereg alól (novelláskötet) – 1999, Csíkszereda, Pro-Print Kiadó. Harminchárom (regény) – 2002, Budapest, Magyar Könyvklub. Harcosok Könyve (traktátus) – 2005, Arad, Irodalmi Jelen Kiadó, Az én státusom(publicisztikák) – 2005, Kézdivásárhely, Havas Kiadó, Hajós a kikötőben - 2009, Somorja, Méry Ratio Kiadó

FEKETE VINCE

Született 1965. április 7-én, Kézdivásárhelyen. Nős (felesége: Bartók Erzsébet), két gyerek édesapja (Fanni, 1998; Dániel, 2000).

 

Tanulmányai: 1-es számú Ipari Líceum, Kézdivásárhely, 1979–1983; Babeş–Bolyai Tudományegyetem, magyar–orosz szak, Kolozsvár, 1989–1994; JATE BTK, Szeged, 1996–1999.

 

Életút: 1993–2003 között a Helikon; 1996-tól megszűnéséig az Előretolt Helyőrség; 1999-től a Székelyföld szerkesztője, 2004-től főszerkesztő-helyettese.

 

Díjak: a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja,1996; Sziveri János-díj, 1996; a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának ARTISJUS díja, 2003; az Erdélyi Magyar Írók Ligája nagydíja, 2005; Pro Literatura-díj, 2005; József Attila-díj, 2010; Bárka-díj, 2012; Látó-versdíj, 2014; Erdély Kortárs Magyar Kultúrájáért Díj, 2015.

 

Kötetek

Verseskönyvek: Parázskönyv (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 1995); Ütköző (Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1996); A Jóisten a hintaszékből (válogatott és új versek, Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2002); Lesz maga juszt isa (paródiák, szatírák, állatmesék, Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2004); Védett vidék(Erdélyi Híradó–Ráció Kiadó, Kolozsvár–Budapest, 2010); Vak visszhang (válogatott és új versek, Sétatér Kiadó, Kolozsvár, 2015).

Gyermekversek: Piros autó lábnyomai a hóban (Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2008), Csigabánat(Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008).

Próza: Udvartér (tárcanovellák, H-PRESS Kiadó, Háromszék, Sepsiszentgyörgy, 2008) és Udvartér (bővített újrakiadás, Sétatér Kiadó, Kolozsvár, 2014).

Esszé: Olvasólámpa (társszerzőként, Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2015).

ZSIGMOND ANDREA

Született Csíkszeredában 1978 április 28-én. Hajadon.

Tanulmányai: A kolozsvári BBTE magyar–német és teatrológia szakára járt, jelenleg továbbképzésen vesz részt.

Életút.: Szerkesztőként, tanárként dolgozik. Irodalmi, színházi vagy egyéb témájú kritikájával, tanulmányával, interjúial találkozni a Korunk, a Székelyföld, A Hét, a Világszínház, a Filmtett, az Irodalmi Jelen vagy más folyóirat oldalain.

Kötetek: Mihai Măniuţiu színházi esszéfüzérének románból való átültetése 2006-ban jelent meg, a kolozsvári Koinónia kiadónál, Aktus és utánzás címmel.

MOLNÁR VILMOS

Született Csíkszeredában, 1962. március 31-én. Élettársi kapcsolatban él.

Tanulmányai:A Márton Áron Gimnázium filológia-történelem osztályában érettségizett 1981-ben.

Életút:A katonaság után a nyolcvanas években különféle munkahelyeken sokféle foglalkozásban tesztelte a világot és önmagát. Érdekes teszteredmények jöttek ki. Közben folyamatosan jelentek meg rövidprózái és versei a romániai magyar irodalmi lapokban, próza- és versantológiákban. 1990 és 1998 között a csíkszeredai Városi Művelődési Ház Szabadegyetemének szakirányítója, ezzel párhuzamosan irodalmi szerkesztője az If majd Zabhegyező ifjúsági folyóiratoknak. 1997-ben egyik alapítója és máig egyik szerkesztője a Székelyföld kulturális havi folyóiratnak. Novellái, karcolatai, regényrészletei, meséi erdélyi és magyarországi irodalmi folyóiratokban jelennek meg. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Romániai Írószövetségnek, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, köztestületi tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.

Díjai: a Marosvásárhelyi Írói Egyesület Nívódíja, 1994;a Látó folyóirat Nívódíja, 2000; Bálint András Emlékdíj, 2001; a Tokaji Írótábor Kuratóriumának Díja, 2006; aLátó folyóirat Nívódíja, 2006; aMagyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának Márai Sándor-díja, 2009; az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Prózadíja, 2013.

Kötetek:

Próza: Levél Szingapúrból (novellák és karcolatok, Marosvásárhely, 1994, Mentor Kiadó);Az értelmetlen csoda (novellák és karcolatok, Csíkszereda, 1999, Pro-Print Kiadó); Az olvasó fizetéséről (novellák és karcolatok, Budapest, 2000, Széphalom Könyvműhely); Postakocsi (Versek, Kolozsvár – Budapest, 2010, Erdélyi Híradó Kiadó – Ráció Kiadó); Az ördög megint Csíkban (novellák és karcolatok, Csíkszereda, 2013, Bookart Kiadó).

Vers:Postakocsi (Kolozsvár – Budapest, 2010, Erdélyi Híradó Kiadó – Ráció Kiadó).

Esszé:Olvasólámpa (Jegyzetek könyvekről – Fekete Vince, György Attila és Lövétei Lázár László társszerzőkkel közösen – Kolozsvár, 2015, Erdélyi Híradó Kiadó.)

Idegen nyelvekre lefordított írásai: Svéd: Történet Sztálinról és Pakuts bácsiról, a rühös lovakról meg nagyapámról (novella, In Horisont, 1998, nr. 2.); Francia: A furcsa alakú tök (novella, In Harfang, Angers, 2003, nr. 22.); Angol: Áblez Dzsihán balladája (novella, In Hévíz folyóirat angol nyelvű különszáma, 2015); Román: Utazás vonattal és Az értelmetlen csoda (két novella, In: Travers ─ o antologie a literaturii maghiare din Transilvania, 2002, Editura Polirom), Levél Szingapúrból (novella, In Viaţa Românească, 2011, nr. 1-2.), Bereczki Paula esete a marslakókkal (novella, In Viaţa Românească, 2011, nr. 9-10.)

ANTAL MARGIT

Született Homoródalmáson 1957. február 20-án. Férjezett, (férje: Antal Gyula) két lány édesanyja.(Orsolya, 1982, Emőke, 1986).

Tanulmányai: Orbán Balázs gimnáziumban, Székelykeresztúr, reáltagozat, 1976.

Életút.: 1977-2000 tisztviselő Szentegyházán, 2000-től ügyvezető a Székelyföld szerkesztőségénél.

SIMON ILDIKÓ

Született Csíkszeredában, 1982. február 9., férjezett (férje: Simon Róbert)

Tanulmányai: Segíto Mária Római Katolikus Gimnázium, biológia-kémia szak, Csíkszereda, 2000. Jelenleg a Lucian Blaga szebeni egyetem hallgatója, könyveles és informatika szakon.

Életút.: 2000-2004 - tanügy (tanitónoként, óvónőként) 2004. októberétol a Székelyföld kulturális folyóirat titkárnője.

MIRK SZIDÓNIA-KATA

Született 1973. július 14-én Csíkszeredában. Férjezett (Szatmári Bendegúz), egy kislány (Szatmári Kata) édesanyja.

Tanulmányai: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajz-szociológia szakán végzett (1998), PhD néprajz – 2008.

 

Életút: 1999 óta a Székelyföld és a Moldvai Magyarság szerkesztője.

FERENCZ S. CSILLA

Született Csíkszeredában, 1976. december 27-én. Férjezett (férje: Ferencz S. Apor), két kisfiú: András (2005) és Aba (2007) édesanyja.

Tanulmányai:Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, 1995. Jelenleg a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia Karának hallgatója.

Életút:1998 októberétől a Székelyföld kulturális folyóiratnál dolgozik korrektorként.