'))+ ''+ (document.layers?'':'

BálintLajos–akiefalunaktízesztendőnkeresztülvoltplébánosa –akövetkezőketmondta1981.szeptember29-énagyulafehérváriszékesegyházban,amikorottőtpüspökkészentelték:„Ma van aboldogemlékűMártonÁronpüspökúr halálánakelsőévfordulója.Úgyérzem,nemkegyeletsértésezeneseményektalálkozása,mert apüspökszentelésnemegyértelműenörömünnep,hanemeljegyzésa kereszttel.MártonÁronpüspökúrhalál-napjapedignemegyértelműen gyásznap,hanemreményünkszerintnatalícia,azazmennyeiszületésnap. Mert az életszentség, ha Istennel való  egyesüléstjelent, Isten gondolataival,szándékaival,érzéseivelvalóazonosulást,akkorazismert kortársakközöttkevesenvoltak,akikazéletszentségetjobbanmegvalósítottákvolna,mintŐ.Úgyhiszem,hogysírjánálsokannemcsakérte, hanemhozzáisfogunkimádkozni.”[1]Azéletszentségtehát az Isten gondolataivalvalóazonosulást isjelenti,melyetazismertkortársak közülkevesenvalósítottak megjobban,mintMártonÁron–vallja BálintLajos,amásodikpüspök-utód.Mivelpediga szentektisztelete elsősorbannemazemlékmű-szobrászatban,haneméletpéldájukidőszerűségébenmutatkozik meg,nézzünkmegnéhánygondolatot Márton Ároneszmevilágából,melyekIstenakaratávalvalóegyesülésétmutatják,ésmutatjákaztis,hogyeszmevilága, értékrendjeamaiéletet szolgálja.Tegyükeztannálisinkább,mertMártonÁronraelsősorban mintcselekvő–mégpedighibátlanulcselekvő–püspökre szoktak emlékezni.PedigMártonÁrongondolkodópüspök(is)volt–mégpedig hibátlanul gondolkodó, mert e falu szülöttje már fiatal pap korától Isten akaratával azonosult.

MártonÁronértékrendjeazértnyugszikstabilalapokon,mertnem egyesérték-elemeket halmozottesetlegesenegymásmellé,hanem gondolkodása világos emberképből indul  ki.  Minden társadalmi és lelkipásztori alapérték mögött, melyek gondolkodásában megjelennek, azabibliai emberképáll,amivégleteselgondolásokonfelülemelkedve dichotómlénykéntállítjaelénkazembert.Dichotóm,azazkettőstermészetűlényként, mertazembertestéslélek,jóésrosszraképes, egyéniség ésközösségilény,akinekegyaránt vannak jogaiéskötelezettségei,akinagyszabadságrajogosultésugyanakkorigazságosságra kötelezett.Aperszonalistafilozófiávalrokontársadalomképalapjaez, melybenazemberÉN-TEkapcsolatbanértelmezhető.Annyitjelentez, hogyazénemberségemcsaktársasságombanérvényesülhet.

E dichotómiából emeljük ki itt azt a kettősséget, ami szerint az ember egyéniség, ugyanakkor társas, közösségi lény. Írásaiban határozottan megfigyelhető, hogy van egy időszaka, amikor elsősorban a közösségi kapcsokat (és ezzel a kötelezettségeket), majd ezt követőenegyújabb időszaka,amikorazindividuálisdimenziót(ésezzel aszabadságjogokat)hangsúlyozza.Aharmincasévekben,azErdélyiIskolatanulmányaiban,amikor–hamással nem,hátazegyháziintézményrendszerrel–mégvoltesélyarra,hogynépekollektívjogokat,közösségilehetőségeketérvényesítsen,erősebbhangsúlytkapottnálaazember közösségimivolta,ésezzelazembernekamásikemberirántifelelősségeéskötelezettségei is.Anegyvenesévekbenviszont,amikorkét totálisdiktatúrával,anácizmussalésakommunizmussalszembesült,elsősorbanazemberszabadságjogait,autonómiájáthangsúlyozta.Ekkorazembernekazállamihatalommalszembeniméltóságára, autonómiájárahelyezteahangsúlyt,ésezadiktatúrákkal szemben jelentősmértékbenerősítiazt,amiemberségünkben szabadsággal erősítettegyéniségetjelent.Egondolatai anegyvenes évekpüspöki szózataibanéskörleveleibenjelentekmeg.MártonÁronszabadságeszményérőlszólvanemhallgathatjuk elazt,hogytávolálltőamásik emberrefittyethányóöncélúindividualizmustól, sajátszabadságátnem szemlélteamásikemberszabadságátólfüggetlenül.Aszabadságnemlehet öncélú.Akeresztényembertudja,hogyazőszabadságánakvanegykorlátja: amásikemberszabadsága.Azénszabadságomnemmehetmásemberek szabadságánakarovására.MártonÁronanegyvenesévekvégétőlezt szószerintmegélte: tudta,hogyhamásokat üldöznek,akkorőnem tekinthetiöncélnakasajátszabadságát.Ímeaszabadság,szabadságjogok ésazönfeláldozás–szabadságvesztés! –szorosösszefüggéseegy kivételesjellem,egykivételeserkölcstényező„példatárából”,amimár magábanmutatjaazt,amitBálintLajos1981SzentMihálynapján állított:azismertkortársak közülkevesenvannak, akikazéletszentséget,Istengondolataival, Krisztuséletévelvalóazonosulástjobban megvalósítottákvolna,mintŐ.

MártonÁronéppenavilágosemberképébőladódóanpedagógusvolt.

Jegyezzükmeg:aperszonalista filozófiátólsemálltávolaszemélyi érettségetfejlesztőpedagógiaigondolat.MártonÁronpedagógusvolt, denemcsakazért,merthittanárként katedrán,lelkipásztorként szószékenállt,hanemapedagógiának elméletiművelőjeisvoltŐ. Elméleti,deneméletidegenművelője,hanemIstengondolataivalvaló azonosulásaapedagógiai,azazembertfelnövelőgondolatokrögzítésére késztette,ahogyaztabbanazidőbenareformátusKarácsonySándor példájánislátjuk.EngedtessékmegegykitérőKarácsonySándorhoz. KarácsonySándortamagyarpedagógiaigondolkodás, amagyar filozófiaóriásánaktartják,ésnemalaptalanul, mertismeretelméleti alaprahelyezteanevelés(=növelés)magyarmódját.Aztvallotta,hogy atanulásfeleljenmeganépsajátészjárásának,senkireneerőltessenek idegenkultúrát.Hamegfelelésvanamegismerőalanyésamegismert valóságközött,akkorlehetségesaz,hogyahátrányoshelyzetűnépek, rétegeksajátkultúrájukbólfelzárkózzanakaközéprétegekhez. KarácsonySándorsajátszülőfalujában, ahajdúságiFöldesenvégzett kutatásokat,ésarraakövetkeztetésrejutott,hogy amagyarparasztemberazértkerülaziskolaielőmenetelbenhátrányoshelyzetbe,mert akorabelimagyar„tanügy”germángondolati sémákraépítiaz ismeretszerzést.[2]KarácsonySándorezzelszembenamagyarészjárásra alapozott.[3]Akinemzetibezárkózássalésszűkkeblűséggelvádolná KarácsonySándort–vagyMártonÁront–,azgondoljonbele,hogy azamerikaiBasilBernsteinazötvenesévekbenugyanabban láttaa latin-amerikaibevándorlókmobilitásikorlátait,mintahúszas-harmincasévekbenKarácsony Sándorisamagyarparasztröghözkötöttségénekokait.[4]

AmikorKarácsonySándormegfogalmazta amagatársaslélektani megfigyeléseit, akkorMártonÁronisfelismerte:népemélygyökerű művelődésiértékekbirtokosa–ésmégishátrányoshelyzetben él. MártonÁronlátta,hogyamélynépigyökereket kiválókortársai, elismertművészekéstudósoknövesztikmagasra–Erdélyben hivatkozzunkpéldáulTamásiprózájára,NagyImrefestészetére,Gy.Szabó grafikájára,KósKárolyépítészetére, DomokosPálPéterfolklór- és zenetudományára,vagyakárGyörgyLajoskönyvtártudományáraés KelemenLajoslevéltárosságára–,amibizonyságarra,hogyanépből jövőértelmiségkinevelhető, anépbenélőbelsőenergiák alkotóan felszabadíthatók, a saját kultúra magasra növeszthető – a főként falusi tömegek hátrányos helyzete pedig ezáltal megszüntethető. Márton Áronfelismeréseugyanazvolt,mintKarácsonySándoré,vagykésőbb BasilBernsteiné:atársadalomakkorfejlődikigazságosabbállapotfelé, hamaguknakaközösségekneklehetautonómiájukbanélő,sajátkultúrájukbólfelnövőaktivitásuk.MártonÁroneszményeanépialapúpolgári, polgárosult társadalomvolt.Tehátnépiéspolgári:anépisemlehet öncélú,ésapolgárisemlehetanéptőlidegen.AzErdélyiIskolábanírt tanulmányaivalésszerkesztőkéntaszerzőkmegválasztásával saját értékekre,KarácsonySándorralpárhuzamosanerdélyimagyarészjárásra alapoztaazerdélyimagyartársadalompolgárosodását. Azzal,hogy európaikultúrakéntmegjelenőnépiértékekhezkötötteazegyházevangelizációsküldetését, saját területén megteremtette a nép és az értelmiség általegyarántjólérthetőmodernlelkipásztori nyelvet.Anyelv,a nyelvezetnemanyanyelvikérdésitt,hanemnépismeret,ráhangolódás akülönbözőhelyzetűközösségekre,végülisszolidaritás,amitMárton Áronellentétestendenciákkal szemben érvényesített, mert amint 1935-benírja:„Népünkelmaradottságamegszégyenítő.(...)Azöntudatosnépimagatartástpedighazudjuk,haállítjuk.”[5]

MártonÁronazemberrelmindigerkölcsi döntésreképeslényként számolt,erreépítettepedagógiaielgondolását is. Kevésnek tartotta azt, hogy egy beszűkült iskolai szemlélettelazismeretek fakírjává alakítsák az embert – ami természetesen nem az ismereteklebecsülése voltnála.Aztvallotta,hogyajóiskolaatudásközvetítésemellettnevel, azaznövelis,amiakeresztény pedagógia esetébenaztkellhogy jelentse,hogyazemberbőlIstenképmásátalehetőlegteljesebbmértékbenkihozza.IstenképmásávápedigcsakÉN-TEviszonybanlehetünk,amit a Teremtőésteremtmény,illetveazénés amásikemberviszonyajelez.

„Aziskolaelsősorbanegyéniérdekűélethivatásokra készítelő,dea nevelőnemfelejtheti,hogyazélethivatásokelnemkerülhetőszükségszerűséggelnagyobbközösségekbe,lelki-vérségiösszefüggésekbekapcsolnakbele.”[6]Ebbőlkövetkezik,hogyakatolikuspedagógia,a katolikusiskolarendszer arrahivatott,hogyaszolidaritáselvével előmozdítsaatársadalmiigazságosságot, azaz:aziskolalegyena társadalmimobilitáscsatornájává.MártonÁronegyüttláttaatanítást (ismeretekátadását,készségekfejlesztését)aneveléssel(Istenképmásánakkibontakoztatásával),amiezutóbbibóleredőenaziskolaáldásainakegyenlőbbeloszlásátfeltételezte.MártonÁronbotránynaktartotta azt,hogyaziskola(Istenszándékaivalellentétesen)képeslehetarra is,hogypusztáncsakazelőnyöshelyzetűek előnyeitörökítseát nemzedékrőlnemzedékre,kimerevítve ezzelatársadalmihatárokat, hátrányoshelyzetbenrögzítvetömegeket.AzEgyházmegyei Tanács közgyűlésénmondta1939-ben:„Haközépiskoláink növendékeita szülőkfoglalkozásaéslakóhelyealapjánosztályozzuk, tanulságos megállapításrajutunk.(...)anövendékekarányszámanemtolódottel afalujaváraolyanmértékben, amintaztvárnilehetett volna.(...) középiskoláinkbanemazokjutnakbeelsősorban,akiktehetségesekés arravalók, hanemakikközelkapjáksaránylagkevésköltséggel megúszhatják;nemazok,akiknéligényatovábbtanulás,hanemakiknekszüleibírják;nemalegjobbak,akikkelörömfoglalkozni,sakiket szellemiversenyekreésteherpróbákra lehetbírni,hanemakiket helyzetükutalbe,elégsokszortehetségükrevalótekintetnélkül.”[7]

MártonÁronfelfogásábantehátazvoltaziskolafeladata,hogya társadalomszerkezetreishatástgyakorolvaerősítseazigazságosságot.

Azigazságosságot nemcsakregionálisméretekbenésnemcsak egyházonésnemzetenbelültartottakövetelménynek,hanemglobális méretekbenis.AzigazságosságMártonÁronszámáratöbbvolt,mint akörönbelüliekszolidaritása. Eztegyhelyenazeurópaivilágésaz úgynevezettharmadikvilágviszonyávalérzékelteti,mertazigazságosságnemlehetazönzésalibije.Ahogyazénszabadságom nemlehet másokszabadságánakakorlátja,úgyegynép,egykontinensjólétesem hátráltathatjamásnépek,máskontinensekboldogulását sem.Az igazságosságtehátönmérsékletteljáregyütt,ígyakármégnevelőhatása islehet.Globálisméretekbenis.1974-benStefanoKimbíboros,szöuli érsekegynyilatkozatátidézvebeszéltegysajátoseurópaiéskeresztény önzésről,amitakárjólétiésemberjogikettősmércénekisnevezhetünk. Idézem:„Egyikkülföldifolyóiratban olvasomakoreaiérsek,Kim bíborosnyilatkozatát. Aztmondja,Ázsianépeitömegükben nem keresztények,denapjainkbansúlyosválságokonmennekát,ésebben ajelenükértésjövőjükértfolyóküzdelembenakeresztényekrészérőlnem részesülnektámogatásban.HaazEgyházkiváltságát,vagyjogaitsértik, püspökök,papok,hívekmegtöltikhangospanaszukkal avilágot,deha nemkeresztényintézményeketvagyembereketérhasonlósérelem,érzéketlenülmennekelmellette,mintazevangéliumbanalevitaésapaparablók általkifosztottésazútszélénhagyottfélholtembermellett.Akeresztények nemállnaküldözöttvagymegalázottembertársaikoldalára,nemkockáztatnaksemmit,nehogyveszélyeztessékasajátérdekeiket.Pedigmostvolna azevangelizációalkalmasideje...Elgondolkodtató szavak.–mondja MártonÁron.– Ezekszerintanemhívőkésanemkeresztényektőlünk keresztényektőlpéldaadástéstámogatástvárnak,aztvárják,hogyaz igazság,igazságosságésszeretetparancsánakérvényesülésételősegítsükúgy,ahogyazevangéliumkívánja,bátranésnyíltan,kockázatárán is,bárholsértikmegazokat.”[8]Márton Áronarratanítitt,hogyaz igazságosságnemlehetazönzésalibije.Haakeresztényekcsakasaját igazukrólképesekbeszélni,akkorelszigetelődnek azoktól,akiknem keresztények, akikazegyháztóltávolállnak,vagynemhívők.Pedig számunkra ismostvanittazevangelizációalkalmasideje,anépünkön-egyházunkon belüliszolidaritást nemállíthatjukszembeabárkiiránt kötelezőigazságossággal.MártonÁrontóltávolálltafelekezeti vagy nemzeti szűkkeblűség.Tudjuk,hogynemcsaksajátnépemellettállt teljes mértékben,vállalvaannaksorsát, hanemhazsidókatüldöztek, akkormegbélyegezteazsidóküldözőit,hapedigrománüldözés volt Romániában(mimásnaktekintjükazerdélyirománokgörögkatolikus egyházánakabetiltását), akkoregyhétenbelülháromkörlevélben szólítottafelsajátrómaikatolikusmagyarnépét,hogyazüldözött görögkatolikusrománokatarómaikatolikustemplomokbafogadják be.[9]

Azemberteháterkölcsidöntésre képeslény,ezértnemlehet sodródó.A tömegember,a tucat-etikettadiktátorokszámáratisztítja aterepet.MártonÁronpedagógiájaezzelszembenarraisfelkészítette azakkoriidőkfiatalságát,hogyérettszemélyiségkéntnézzenszembe azakkorkészülődődiktatúrákkal. MártonÁronnakaszemélyes áldozatvállalásig, sajátszabadságánakfeladásáigelmenőtevékeny szembehelyezkedéseanáciésakommunistadiktatúrákkal,közismert tény.Értékrendjérőlszólvaittmostmégademokráciairántielkötelezettségétemeljükki.Maerrőlkönnyenbeszélünk, sőt,maméga demokráciaelleniskönnyenbeszélnekésfőlegcselekednekazok,akik számárasemmiazemberdöntése,autonómiája.BibóIstván,aki 1945-benamagyar demokráciaválságárólírt,maazeurópaidemokráciaválságáról írhatna.MártonÁronsokkalnehezebbidőkbenélt. Akkorsúlyaésárfolyamavoltademokráciárólszólóbeszédnek.

MártonÁron1946-banMarosvásárhelyen beszédetmondottademokráciaszükségességéről,jellemzőirőléserkölcsifeltételeiről,melynekszövegétkörlevélkéntisközreadta.Ebeszédéskörlevél,mintha tömörösszefoglalása lenneademokráciáról szóló,1963-tólszülető különbözőpápaikörleveleknekészsinatiokmányoknak. Úgytűnik, hogyMártonÁronakatolikustársadalmitanításnaknemcsaknagyon jóismerője,hanemamagahelyénmáraharmincasévektőlalakítójais volt.

MártonÁronszerintademokrácia működéséhez többsarkalatos jogotkellbiztosítani,ígyavélemény szabadkinyilvánításánakjogátés aszabadválasztásjogát,amifeltételezegyharmadikjogot,azegyesülési szabadságotis.MártonÁrontademokráciaésaszabadságösszefüggése foglalkoztathatta,haazellenkezővéleménykimondásának szabadságábanaztlátta,hogyahatalomgyakorlói azellenkező vélemény ismeretébenkapnaklehetőségetazönellenőrzésre.„Avéleményszabadságbiztosításaademokráciáranézveegyenesenéletkérdés.Aholavéleménynyilvánításszabadságakorlátozvavan,ottnemlehetdemokráciárólbeszélni.(...)Azegészségesdemokráciátazegészségesközvéleményalakítja, ésezcsakottműködik,aholszabadazellenkező véleményeket iskimondani.”[10]Ahatalom„azellenkezővélemények elnyomásávalasajátgyöngeségétáruljael.”[11]MártonÁronazitt leírtakkalasajátszemélyiségétiselénktárja:természetesnekvesziazt, hogysokfélenézetélhetegymásmellett,nincsenekvéleménymonopóliumok.Hapedigapluralizmustelfogadva,elfogadtaazt,hogypéldául azővéleményétőleltérőnézetekislehetségesek,akkorőképesvolta szóértésreésapárbeszédre.MártonÁront–Prohászkához ésBelon Gellérthez hasonlóan–apárbeszédfőpapirangúmagyarmesterének tartom,akiekészségévelalkalmasvoltarra,hogyaszekularizáltvilágban evangelizáljon.MártonÁronugyanisfelismerteazevangelizációalkalmasidejétésmódját.

Haazembernekmegvan ajogavéleményénekszabadkinyilvánításához,ésavezetőinekszabadmegválasztásáhozis,akkorehhezMárton Áronazt fűzihozzá:„a társadalomtagjainak,hogyaz említettkettős joggal(...)aközösségjaváraélhessenek,jogukvantudniazigazságot.”[12]

Elképzelhetetlenazellenkezővéleménykimondásánakszabadságaés apolitikaiválasztás szabadsága ott,aholapolgárokcsakmegszűrt információkhozjuthatnak hozzá.Azinformációkhitelességeésmind teljesebbköreszükségesahhoz,hogyazembereksokasága neutcai tömeg,hanemfelelős néplegyen.MártonÁron,atapasztaltvalláspedagógusaztistudta,hogyademokráciához szükségesapolgárok személyiérettsége,amireazembertnevelnikell.Azérettszemélyiség abelsőmeggyőződéssé tettértékeialapjáncselekszik,nemkívülről rángatják.Vallja,hogy„ademokráciakimondásamégnemjelentiannak megvalósulását”,mertmindenmásrendszerrelszembenerkölcsiérettségetkövetel.[13]Enélkülcsakszavazatvásárlásosáldemokráciárólvan szó,amiellenmárKeményZsigmondiskikeltaz1843-ban írt Korteskedésésellenszereicíműtanulmányában.

Ahitelesinformációkbirtokábanlévőválasztókáltalmegválasztott vezetőkténylegestekintéllyelrendelkeznek.Ezértszükségesazember, atársadalomésa politikaitekintély(legitimitás)közöttegybizonyos belsőösszhang,mert„ademokráciatulajdonképpen védekezésaz önkény,azerőszak,adiktatúramindenformájaellen”.[14]Ebelső összefüggéstesziazt,hogyavezetőipozícióknemönmagukért,hanem apolgárokszolgálatáravannak.Ademokráciatisztaságáhozapolitikai életmindenfelelősének „elvkéntkellmagaelétűzni,hogyhíveit politikaiszolgálatokértnemjutalmazzaolyanállásokkal,melyeknekbecsületesellátásáhozmegfelelőszaktudásésrátermettségszükséges.”[15]Márton ÁronnakezagondolataösszecsengMaxWebernek,aszociológiaegy évszázadaéltegyikősatyjánakApolitika minthivatáscíműművével, melybenWeberkülönválasztjaaválasztott ésnempártatlanpolitikusokataválasztásiciklusokonátívelőentisztségetbetöltő,szakképzett éspártatlantisztviselőktől. Webererről–talánMártonÁrontis inspirálva–ígyír:„Azigazihivatalnoknak(...)voltaképpenihivatása szerintnempolitizálnia,hanemigazgatniakell,mégpedig mindenekelőttpártatlanul.”[16]

MártonÁronanemzetiségiéstársadalmi elnyomást, valamint háborúkatmegszenvedettemberlegelemibbigényéreérzettrá,amikor ademokráciában,mégpedigannakmindenfélejelzőktőlmentes tényleges változatában láttamegazemberhez méltóéletkereteit.„Agyötrelmek órájábantámadtanépeknekazagondolatuk,hogytalánsok szenvedéstőlmegszabadultakvolna,ha az államhatalmatjobbanellenőrzikés ahatalombirtokosainakakezétnépakarattal megkötik.Sikerül-ea népnekezta céltelérni?Mostfolyika sorsdöntőkísérlet...”– írtaés mondtaMártonÁron1946-banMarosvásárhelyen, akkor,amikor beszédeszerint„azújEurópakörvonalaimégelmosódottak”.[17]Ésvajon most,2012-bensikerül-eeztacéltvégreelérni?–kérdezhetjükismét,mert maissorsdöntőkísérletfolyikademokráciáért, mertazújEurópa körvonalaiismételmosódottak.

Válságtólterheltkorbanélünképpúgy,ahogyválságkorszak volt MártonÁronidejeis.Neessünktévedésbe, aválságsohanem gazdasági,nempénzügyi,hanemmindigszellemi,erkölcsi.MártonÁronkiismondta,hogy„anagyhangúgazdaságiszólamokidejelejárt” (Akiszélesítettiskola).MártonÁronanevelésbe,akultúrába, az evangelizációbafektetett be,nembankokba ésingatlanokba.Márton Áronarratanít,hogyha aválságbanhasználjukaz eszünket,mozgósítjuklelkünketésmegleljük népünkegységét,akkormegtaláljuk a továbblépésútját.