Cikk A Mzmznq - Székelyföld kulturális havilap

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok:

Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés: Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:

Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság:

Kulturális havilap

partnereink:

'+ ''+ (document.layers?(''):('

'))+ '

'+ (document.layers?'':'

')+''); imgWin.document.close(); if( imgWin.focus ) { imgWin.focus(); } return false; } 2017 - Szeptember
Buda Ferenc

Versek

ÁRNYÉKVILÁG

Egy Árpád-kori sír képe alá

Felnyitott sír – tetőtlen örök ház.

Ott feküszik legmélyén a csontváz.

Hány évszázad tornyosul felette?

Csont már az is rég, ki eltemette.

Mint a felső fényvilág fonáka,

két élőnek rávetül az árnya

gödör alján arra a tetemre.

Visszanéz a holt az elevenre.

Rájuk tekint? Vagy magába réved?

Arra vár, hogy egyszer tán megéled?

Értjük-e: a csontok mit regélnek?

Mettől-meddig élet ez az élet?

Eltűnődöm: micsoda tükörkép!

Hány évig tart e földi öröklét?

S hol a vég? A folytatás? A kezdet?

Zokon ne vedd, Halál, ha tegezlek.

TŰRVE, MEZÍTLÁB

Az igazság tűrve, mezítláb,

tövisek közt rója az útját,

hitelét a vére mutatja.

Ne okold, ha nincs foganatja.