'))+ ''+ (document.layers?'':'

ODA KELL MOST IS…

Végül, az erdőből kijutva,                  

ahhoz a nagy vízhez értél.                              

Emlékszel még a parti házra?             

Álmodban jártál már a révnél.

Emlékszel, milyen ott a nádas?

Felismered a keskeny stéget,             

s a megkopott, régi csónakot?

Oda kell most is visszatérned.

Telihold van. A víz ma csendes.                    

A lidércek aludni mentek.                                                                                          

Ha elrugaszkodnál, ma éjjel                                       

elég a bójákat követned.                    

A csónak aljában lapát.

A túlsó parton fények égnek.

Álmodban jártál már a révnél.

Oda kell most is visszatérned.

VASÁRNAP ÉJJEL

Miniszterelnök túrakabátban.

Ferenc pápát várják Kubában.

Fürdőváros régi képeken.

Gyerek született, alszik édesen.         

Festett virágok régi fapadon.

Földünk akarja egy nagyhatalom.                                          

Mosolygó pár az oltár előtt.                                       

Így lesz finom az almabefőtt.

Olcsón eladó vidéki házak.

Wiener Neustadt-i állásajánlat.

Egy felsóhajtós, okos gondolat.

Menekült család szögesdrót alatt.                  

Telkét hirdeti egy kedves német.

Rögbi-reklám. Coelho idézet.

A legjobb természetes nyugtató.

Macska alszik. Szén van eladó.

A változástól jó lesz tartanunk.

A huszonnegyedik órában vagyunk.

Magvas kenyeret sütött egy celeb.

Világ magyarjai egyesüljetek.

Egészségtippek Norbi módszerével.                                      

Hírfolyam. Dublin. Vasárnap éjjel.

A GÉP FOROG

Van egy titkos mozigép a fejben,                  

fekete-fehér filmet vetít.

Égbe forgó körhinta a vásznon,

forgatja a nyár emlékeit.

Régen elmúlt, cukros nyarat forgat,

délibábos, forró nyárdelet,                             

a fordulásban egymásba fogódzó,

színehagyott, régi képeket.                                        

Nyáresték a régi udvaron.                                          

Az otthon maradt régi, teljes élet.                  

Ha elfárad lábujjhegyen járni,                                                                        

oda ül be szédülni a lélek.                                                                  

Forogj a fényben önfeledten,

merengj magányodba zárva:

a gép forog. S ha csend van, surrogása

áthallatszik az innenső világba.

AKI EGY NAPON

Ha már minden jelmezt felpróbáltál,

– a fogasokon semmi nem marad –,

amikor elfogyott az összes kellék,

úgy döntesz, most eljátszod magad.  

Rajta hát! De most magadban indulsz.

Ezen az úton nincs kit követni:                      

nincs térképen színnel jelölt ösvény,              

nem hajol fölé veled együtt senki.     

Ha eltévedsz, nem fognak keresni.

Ha célba érsz, nem várnak barátok.

Egyedül örülsz, ha lépteid nyomán

kirajzolódik régi, legszebb álmod.

Magányos, szép erő növekszik benned,

te drága őrült. Ilyet csak az érez,

aki egy napon a sorból kiállt,

s volt bátorsága saját életéhez.