Cikk A Mjg4ng - Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2016 – Március
2016 – Február
2016 – Január
archívum …

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink …

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















'+ ''+ (document.layers?(''):('
'))+ 'Loading image ...'+ (document.layers?'':'
')+''); imgWin.document.close(); if( imgWin.focus ) { imgWin.focus(); } return false; } 2016 - Február
Lövétei Lázár László

Székely Népdalok

Amikor megkértem kolléganőmet, Mirk Szidónia-Katát, hogy válogatná-szerkesztené ő a Székely Könyvtár sorozat Székely népdalok című kötetét, Szidike rögtön azt kérdezte, hogy kottával együtt kell-e válogatnia a népdalokat, vagy kotta nélkül. „Kotta nélkül” – válaszoltam én magabiztosan, hiszen akkoriban épp az a kérdés foglalkoztatott, hogy működhetnek-e a népdalok dallam/zene nélkül, azaz: hogyan viselkednek a népdalok versszövegekként. Magánhasználatra – látván a slammelők sikerét – gyártottam is egy „alaptételt”, mely szerint „A népdal a legjobb slamszöveg”. Milyen jól lehetne slammelni például az alábbi (kötetünkben is szereplő) népdalt/verset: „Indulásra készen állok egész nap, / Gyenge vállam feltöri a czakonpakk, / Csak a szivem nem töri fel semmi sem, / Haptákba is rád gondolok, kedvesem”!

Aztán a Székely népdalok megjelenése után elkövetettem még egy hibát: megkértem Haáz Sándor tanár urat, hogy ajánlaná ő a Székelyföldben a kötetet, hiszen a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjeként-mindeneseként ő igazán ért a népdalokhoz. Haáz tanár úr szinte leharapta a fejemet a kották hiánya miatt; hiába magyaráztam, hogy a versek így meg úgy, meg kellett ígérnem neki, hogy a Székely népdalok új kiadása már kottákkal együtt fog megjelenni.

Nemrégiben Fülep Lajos Nemzeti öncélúság című esszéjét olvasgattam-jegyzeteltem. Fülep az „utolérhetetlen tökéletességig, egyszerűségig, tömörségig csiszolódott dal” illusztrálására egy csíki népdal következő két strófáját választotta: „Tőlem a nap úgy telik el, / Ha feljő, alig halad el, / Nem virradok örömömre, / Nem sötétülök kedvemre. // Reggel, napfeljőte előtt, / Könnyemmel megmosdom előbb. / Este, nap-szentület után, / Könnyemmel áztatom párnám.” Aztán persze megjegyzi, hogy „nyolc rövidke sor, de ha költő volnék, minden művem odaadnám érte s a dallamáért”.

Hát igen! Ha költő volna… Az viszont már igenis elgondolkodtató, hogy már hárman vannak az „ellenoldalon”: a kötet szerkesztője, Haáz tanár úr és Fülep Lajos. Arról nem is beszélve, hogy ha egy kicsit nem figyelek oda, én is hajlamos vagyok dallammal együtt dúdolni ezeket a verseket… 




.: tartalomjegyzék