Cikk A Mjgxoq - Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2016 – Március
2016 – Február
2016 – Január
archívum …

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink …

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















'+ ''+ (document.layers?(''):('
'))+ 'Loading image ...'+ (document.layers?'':'
')+''); imgWin.document.close(); if( imgWin.focus ) { imgWin.focus(); } return false; } 2015 - December
Túros Eszter

A mese valószerűsége. Simplicissimus

– Szepessy Béla nyíregyházi grafikusnak Simplicissimus címmel nyílt kiállítása a Székelyföld Galériában – 

 

„Falusi tanítónak tenyérbemászóan városi. Vidékinek

eléggé fővárosi. Kelet-európainak túlságosan

nyugati, provinciálisnak - munkái és tájékozottsága

okán- magabiztosan világpolgár. Pályakezdőnek már

érett. Kísérletezőnek viszont egészségesen konzervatív.

Mégis ott él és dolgozik, ahol született. Ott tanít,

ahol tanult. Pályája pont annyira rendhagyó, amennyire

minden pálya” – ilyennek jellemzi Szepessy Béla nyíregyházi grafikust a közelmúltban elhunyt Antall István  újságíró, szerkesztő-riporter, grafikus, aki nemcsak jóbarátja, hanem alkotótársa is volt a Szepessynek. Az ő emlkérére készült egy album is, amelyet a csíkszeredai kiállításon is ismertettek. A Simplicissimus képei mellett a kiadvány a Kereszt-utak, a Regő-rejtem, a Históriás ének  sorozatok metszeteit és a Caprichos/Ötletek sorozat rajzait tartalmazza.

Szepessy Béla,rangos magyarországi és nemzetközi díjak kitüntetettje, vézetségét tekintve földrajz-rajz szakos tanár. Ez utóbbi fontos információnak számíthat a munkák szemlélésekor, hiszen a földrajzot szerető, ismerő ember látásmódja igen érzékletesen fejeződik ki alkotásain.

Metszetei, tollrajzai bámulatba ejtenek részletességükkel, kidolgozottságukkal, pontosságukkal, finom, rafinált árnyalataikkal.  Azt az illúziót keltik, mintha a valóság lenyomatai lennének. Mintha a camera obscurák pontosságával tükröznék vissza a világ képeit. A valós látványon alapuló grafikák fantáziaképekkel keverednek. És a fantázia képei éppoly valószerűek, mint maga  a valóság, a táj, mondjuk a Duna képe. Szepessy Béla munkái ugyanakkor, bonyolultságuk, aprólékosságuk ellenére, a linómetszés technikájának darabossága, nehézkessége dacára, hihetetlenül finomrajzúak.

Szepessy Béla mesterien érti a dolgát, mesterien végzia dolgát. Legyen szó a metszetkészítő időigényes, aprólékos munkájáról, vagy a felkínálkozó helyzetben előkapott határidőnaplóba belerajzolt alkotásokról – Szepessy minden esetben egyformán alapos, minden részletre odafigyelő és ez a részletezőkedv nem nehezedik alkotásaira, éppen ellenkezőleg, plasztikusságot, dinamikát, játékosságot eredményez.

A Simlicissimus képeivel egy XVII. századi német pikareszk regényt idéz, amely a maga korában igen népszerűnek számított. Szepessy Béla munkái nemcsak tartalmilag utalnak a címadó műre, hanem, a műfaj jellegzetességeit is híven tükrözik. A Simplicissimus szatirirus világa, a főhős barangolásának, különféle kalandjainak elbeszélésmódja, a valóságban és képzeletben tett utazások kölönös elegye, az utazás, mint metafora Szepessy egész munkasságát is jellemezheti. Amit a falakon vagy a kiállítást kísérő katalógusban is látunk nem más, mint egy szimpatikus, karakteres nagybajszú művész tér- és időutazása, mesebeli és valós dimenziókban tett kalandozásai. Simlicissimus. Ezt teszi történelmi ábrázolásaival, amikor meséket, legendákat idéz fel vagy amikor képzlőerejét szabadon engedve mind messzebb rugaszkodik a valóság talajától. Úgy tűnik, Szepessy Béla nemcsak a legkölönfélébb hagyományos grafikai technikák egyik legjobb ismerője és bravúros művelője, a különböző digitális grafikai eljárásokat is szakértő módon alkalmazó művész, hanem a legváltozatosabb kalandokat, valós és képzeletbeli történeteketet, jól és kevésbé ismert alakokat is képes nagyon aprólékosan, részletezően megformálni. Alkotásainak fő motívuma az utazás, és bárhová viszi is az útja, mindenre nyitott, kíváncsi – foglalkoztatja a történelem, az irodalom, a kereszténység, a mágia és a varázslás, a mese, az egyszerű, hétköznapi történetek. És ezek a történetek könnyedén szerveződnek egymás mellé. Sorrendjüknek sincs különösebb jelentősége, akárcsak a pikareszk regényekben.  Kalandorként bolyong, szerzi tapasztalait, rögzíti látomásait.

Linómetszetek,  fametszetek,  rajzok „az utóbbi néhány év - vagy évszázad - alkotásaiból 
szemezgetve” – írja szellemesen munkáiról Szepessy, és úgy tűnik, hogy az időnek, ebből a szempontból nincs is különösebb jelentősége. Az a fontos, ami képpé válik, részévé ennek a sok éves, évszázados csavargásnak, melyek egyszerre repítenek bennünket is más és más korokba és kultúrákba, egyszerre idézik a könyvnyomtatás emlékezetes korszakait, és tárják elénk e nagyszerű grafikus mérhetetlenül izgalmas és gazdag világát.




.: tartalomjegyzék