'))+ ''+ (document.layers?'':'

HA RÁNK OMLIK A FAL

Dankanits Ádám emlékére

Ennek a világnak, a régi világnak

(ami talán a mi világunk is volt)

már több mint két évszázada vége lett!

(Ezért szeretném megírni, míg élek,

amíg rám nem omlik a rossz panelház

egy földrengés során, vagy meg nem késelnek

kültelki kocsmában, lötty pia mellett.)

Míg megírhatom, mit írnom kellene...

De nem kellenek ide bicskások már:

ha JÖN A NAGY RENGÉS, akkor beomlik

e kis panellakás mennyezete, a

háztömbrekonstrukció elmaradása

mián! Túlélik vajon a kéziratok

a várható és jelzett Összeomlást?

S ha igen: kell-e még valakinek e Téma?

Állítható emlék a Régi Világnak?

(Eljut-é majd a posztumusz híradás?)

AZ ÖREG SZINDBÁD

Krúdy Gyula emlékére

Hol a régi hajós, a vén tengerész?

S hol vannak a sellők, múzsák és dámák?

Hová tűnt a sok éji „hajózás”?

(Távoli álom már csupán az egész.)

Fekszik a beteg hajós, villanyát már

régen kikapcsolták – néhány cigány

muzsikál néki pár fillérért csupán...

(Ez a valódi búcsúztatója.)