'))+ ''+ (document.layers?'':'

RövidtanulmányomMártonÁronpüspökésarománkommunistarendszerkapcsolatátelemzi.

Néhányeredetiforrás,korábbi kutatásaim ésalegújabbszakirodalomfelhasználásávalbemu

tatom,hogyanalakultki,ésmilyenhatástgyakorolt arománköztudatraaMártonÁrontevékenységéről alkotottképsokáignegatív megítélése.Amagyarésaromántörténetírásmaiseltérőenértékeli agyulafehérvárirómaikatolikuspüspökpasztorációstevékenységét, politikainézeteitéseszmeivilágát.[1] Az1990-esévekbenkialakult „egymásmelletti”elbeszélésrészbenaforrásokhiányos ismeretéből, részbenapárhuzamosnemzetinarratívákközöttikonfliktusbóleredt. Tanulmányom céljaaz,hogybemutassaMártonÁronpolitikaitevékenységénekéserkölcsikiállásának„univerzális” –aszűkenvett nemzetiérdekeketmeghaladó –jellegét.Azelemzésközéppontjában MártonÁronnakazerdélyikérdésrőlésarománkommunistarendszerrőlaz1945utánielsőmásfélévtizedben tanúsítottálláspontja, majdazállamiszervekkel az1960-asés1970-esévekben folytatott csendeskonfrontációjaáll.Végezetül,egynemrégfelfedezett,1990-es magyarállambiztonságiiratapropóján,néhányreflexiótszeretnék megosztaniMártonÁronerkölcsiésspirituálisörökségéről,valamint agyulafehérvári püspökfelfogásárólaVatikán„keletipolitikájával” kapcsolatosan.

1945-ben, a második világháború lezárásakor Márton Áron egy kettős és rendkívül nehézkihíváselőttállt.Székely/magyarhazafikéntnem tudottbeletörődniErdélyismételtelvesztésébe,ésbekapcsolódott a párizsibékekonferenciaelőttimunkálatokba.Másrésztaggodalommal szemlélteaPetruGrozavezettekommunistabarátkormánytevékenységét,mivelazerdélyimagyarságpolitikaivezetőivelellentétbenelőre láttaapolgárijogokbeszűkülésénekkisebbségpolitikaivonatkozásait. AromántörténetírásbanésközvéleménybenmáigfelbukkanórosszindulatúmegjegyzésekésfélreértésekMártonÁrontörténetiszerepével kapcsolatosan nagyrésztebbőlerednek.Ezértisfontoskitérnünka másodikvilágháborúutánielsőévekbenkifejtettpolitikaitevékenységére.Kétségtelen,hogy1945–46-banMártonÁrontöbbszörésnyilvánosankiálltErdélyMagyarországhoz valótartozásamellett.1945 szeptemberébenaMiniszterelnökségre ésaKülügyminisztériumba eljutottegyigenfontosfeljegyzés, amelybőlelőszörértesülhettek Budapesten arról,hogyazerdélyimagyarság egyrészemikéntlátja azerdélyikérdésmegoldásánaklehetőségeit.ABukarestbenszolgáló NékámSándordiplomata szerintMártonÁronpüspökErdélyre vonatkozólagakövetkezőjavaslatottette:Észak-Erdélyhatármegyéit (Ugocsa,Szatmár,Szilágy,Bihar,Arad)azanyaországhoz szerezzék vissza.„Erdély magyarságaugyanis nagyobb éserősebbMagyarországotakar,hogylegyenvédelmeésháttereazerdélyi magyarságnak.AtörténelmiErdélytaSaar-vidékmódjárahelyezzeabékekonferencia10-15évrenemzetköziellenőrzésvagyfőkormányzat aláúgy, hogyafőkormányzóságmellettmindkétbennszülöttnemzetisrészt veszamagakiküldöttjeiútjánErdélykormányzásában.”[2]

MártonÁron azonbanmegjegyezte,hogyejavaslattal szemben„amagyarságegy másikrésze”szerintkettékelleneosztaniErdélyt,ésezutóbbicsoport „helyszínengyűjtötttapasztalataiszerintmégaszékely nép jó része is beletörődne abba, hogy végre átrendeződjön Románia és Magyarország tisztanemzetiállammá”,vagyishajlandólenneegylakosságcserével áttelepednimagyar fennhatóság alá kerülő területre. Hozzátette: „a székely nép annyira eldöntötte magában a románuralomtólvalóelszakadást, hogyinkábbhajlandószovjettagozat-államlenni,mintarománsággal együttállamiéletetélni.”[3]

RadikálisvéleményétMártonÁronaromán miniszterelnökkelismegosztotta.1946.január28-ánkeltlevelébena gyulafehérvári püspökfelsoroltaPetruGrozánakamagyarközösség általelszenvedettkulturális ésgazdaságijogsérelmeket.[4]Tetteezt akkor,amikoraMagyarNépiSzövetség(MNSZ)révénkomolykísérlet indult az erdélyi magyarok politikai integrációjára azúj„demokratikus” románállamba.Pedig az1944.őszieseményekutánakvázi-monopóliumba kerülterdélyimagyarbaloldalitömörülésésagyulafehérváripüspök kapcsolataígéretesenindult.AzMNSZelsőkongresszusa1945 májusábanmégkülönfejezetbenfoglalkozottazegyházakstátusával, ésazérdekvédelmi funkciótisellátópolitikaiszervezetszívesen fogadtabeamagukat képviseltetnikívánómagyartörténelmiegyházakat.Ezenazalaponlett1946novemberében arománparlament egyetlenkatolikusképviselőjeSzentmiklósiFerenctankönyvíró,MártonÁronközelimunkatársaésegyikbizalmasa.[5]NagyMihályZoltán szerintazonbanmárkorábban,1945őszénmegromlottazMNSZésa gyulafehérvári püspökségviszonya.MártonÁronúgyvélte,hogya trianonihatárvisszaállításáthelyeslőmarosvásárhelyi nyilatkozattal azMNSZilletéktelenülnyilatkozottazerdélyimagyaroknevében,és reménytelenhelyzetbehoztaamagyarbékeelőkészítést.[6]

1946tavaszánMártonÁronabbanreménykedett,hogyanagyhatalmakkülügyminisztereiMagyarország számára kedvező döntést hoznak Párizsban.VinczeGáborésFülöpMihálykutatásaibóltudjuk,hogy 1946.április24-énNékámSándor,abukarestiMagyarMisszióvezetője felkeresteagyulafehérvárirómaikatolikuspüspököt,éstájékoztatta aNagyFerenc-vezettemagyardelegációazonhatármódosítóelképzeléseiről,amelyeketatévesendöntőnekítéltmoszkvaitárgyalásra készített.[7]

Május2-ánMártonÁron hatpontos memorandumot nyújtott át amagyardiplomáciaképviselőjének.Ebben azaláírók(Vásárhelyi Jánosreformátuspüspök,Márton Áronkatolikuspüspök,Korparich Ede,a KalákaSzövetkezetiKözpontigazgatója,SzászPál,azErdélyi MagyarGazdaságiEgyesületvezetőjeésLakatosIstvánszociáldemokratapolitikus)többekköztkijelentették, hogy„amagyarkormány rendkívülsúlyosfelelősséget vállalakkor,haazerdélyimagyarság megkérdezésenélküljavasolnaErdélyrevonatkozólagmegoldást.[...] Azerdélyimagyarságfelfogásaszerint,semnekimagának,sempedig amagyarkormánynaknincsenjogaErdélytekintetében, amelya magyarságösszességének islétfontosságú kérdése,önkéntesfelajánlássalterületilemondásba belemenni.Lemondástkülsőhataloma magyarságrarákényszeríthet,deazilyendöntést,haigazságtalan,az időorvosolnifogja;azönkénteslemondást azonbantöbbéjóvátenni nemlehet.[...]Azerdélyimagyarság számáraarománuralomalatt töltöttévekbebizonyították,hogyRomániábanalapvetőemberi jogai nincsenekbiztosítva,annakellenére,hogyazoktiszteletbentartására Romániaismételtenünnepélyes ígéreteket tettésnemzetközikötelezettségeketvállalt.Amagyarság mostmármindenrománpolitikai rendszertmegismert,detűrhetőéletviszonyokat számáraegyiksem hozott.[...]Azerdélyimagyarság pedigéppenezértelvárja,hogya magyarkormányamagarészérőlismindent elfogkövetni annak érdekében,hogyabéketárgyaláson azerdélyimagyarságotkielégítő területirendezésjöjjönlétre.”[8]Az1946.május7-i,Párizsbanmeghozott döntés,melynekértelmébenaKülügyminiszterekTanácsaaz1940előtti magyar–románhatárvisszaállításátjavasolta,sokkoltaazerdélyimagyar közvéleményt. Sokezrenvándoroltakki,vagyezutándöntötteka Romániábólvalóáttelepedés mellett.Akezelhetetlennéválthelyzet lecsillapításábanMártonÁronnagyszerepet vállalt: acsíksomlyói búcsúnmegjelent,százötvenezerre becsült,elkeseredettésforrongó tömegetérzelmisíkonmozgó,debátorítóhangvételűbeszéddelnyugtatta, ezzelmegakadályozvaegykomolyabbetnikaikonfliktuskirobbanását.[9]

Érdemesazonbanfelfigyelniarra,hogyaromántörténetírás és közvéleményalegutóbbiévekigteljesenmásképpértelmezteMárton Áronszimbolikuskiállásátanagyhatalmidöntésellen,mintamagyar történetírás. 2002-benegyálnévalattpublikálószerzőszakmailag minősíthetetlencikketjelentetettmegegyországostörténetifolyóiratban,amelybenagyulafehérvári katolikuspüspökötamindenkori magyarrevizionizmusapostolakéntábrázolta.[10]2005októberében a DosareleIstorieicíműfolyóirattematikus számotszenteltajelenkori román–magyar kapcsolatoknak.[11]AdrianPop,abukaresti„Dimitrie Cantemir” KeresztényEgyetemoktatója rövid,deamagyarolvasó számáraannálérdekfeszítőbbírásttettközzéLuka–Rajk:egygyanús barátságcímmel,melyben MártonÁronszerepéről isír.Popakét tragikussorsúpolitikuskapcsolatátaSzekuritátélevéltárábanőrzött LukaLászló-perbőséges,184kötetnyilevéltárianyagábólválogatva[12]próbáltarekonstruálni. Aszerzőaztfeltételezi,hogyRajk1949-es bukása,hanemisközvetlen,deközvetetthatássalmindenképpenbírt arra,hogyakorábbipénzügyminiszter ésaRománMunkáspárt titkárságánakmagyarszármazásútagját,LukaLászlót1952augusztusábanletartóztatták, ésaz1954októberébenmegtartottkoncepciós persoránéletfogytiglanikényszermunkáraítélték.Popszerintéletútjuk„párhuzamosságát”,aközöséletrajzialapokmellett(mindkettena Székelyföldönszülettek),amásodikvilágháborúutániévekbenErdély hovatartozásakörülkeletkezettromán–magyarfeszültségekokozták. Annakellenére,hogyaGroza-kormánymegalakításávalSztálinmár 1945márciusábaneldöntöttnek tekintetteÉszak-Erdély kérdését,a novemberi választásokkudarcátkövetőenazMKParomán–magyar határkérdésébenakorábbinál„nemzetibb” álláspontot igyekezett képviselni.Az1946és1949közöttiidőszakvezetőpolitikusai–köztük RajkLászló–arománkommunistavezetésselfolytatotttárgyalásaikon többszörhangsúlyoztákazerdélyikérdésrendezetlenvoltát:aromán kisebbségpolitikabírálatamindenkétoldalútalálkozónelhangzott.Rajk ésLukaLászlókapcsolatais1946-ignyúlikvissza,amikorisLukaaz RKPképviseletében résztvettazMKPszeptember29–október1. közöttzajlókongresszusán.EtalálkozásfelelevenítésérePopegyjóval későbbszületett,amárbörtönbenlévőLukaLászlóáltalGheorghiu-Dejnekcímzettmemorandumbólidéz.Eszerintakongresszuson „Az MKPvezetősége–írjaő–számosPártunkésKormányunk ellen irányulókritikávalésmegjegyzésekkel fogadott,hogynemkezeltük igazságosan anemzetikérdést,éshogyazerdélyimagyarlakosság nemzetielnyomásalattél.”Lukaszerint1946-banamagyarkommunistavezetésnyíltanmeghirdetteahatárrevíziótazzalajelszóval,hogy nemkellmindentvisszaadniMagyarországnak, „csakvalamit”.Az egyikhangadóéppenazakkoribelügyminiszter,RajkLászlóvolt,aki azMKPKBtöbbitagjávalegyüttazthangoztatta,„hogyazRKPésa románkormányhozzáállásamiattaMagyarországésRomániaközötti kapcsolatoksokkalszűkebbekmost,mintaHorthy-korszakban”. A magyarkommunistákrészérőleznyilvánahatárok„spiritualizálására” tettígéretekszámonkérésekéntisfelfoghatóvolt.RajknakazErdélyhez éserdélyiekhez valókapcsolataazonbannemszűntmegahatárok lezárásával.FőlegGerőErnőtársaságábantöbbszörjártRomániában mindhivatalos,mindmagánjellegűlátogatásokon.AkétvezetőpolitikuselsősorbanaSzékelyföldrejártvadászni,amialkalmatbiztosított aromániaimagyarpárthivatalnokokkalvalóbizalmastalálkozókrais. AdrianPopszerint1954októberébenGheorghiu-Dej egyPB-ülésen azzalindokoltaLukaLászlóelítélését,hogy„nagyongyakranaszékely megyékpatrónusakéntvagyképviselőjeként lépettfel”.Acikkáltal vizsgálttéma,akétkommunista vezetőközöttiténylegeskapcsolat, illetveennekpolitikaikövetkezményei történetijelentőségűkérdést képez.Szakmaiszempontbólviszontmindenképpen kifogásolható, hogyadokumentálhatóállításokésösszefüggésekközéalkalmanként olyanállításokkeverednek,amelyekigenkönnyencáfolhatóak.Említ példáulegy1949.nyáriháromszékivadászatot,amelyenRajkLászló, KádárésRévaiJózsefvettvolnarészt,miközbenköztudott,hogy Rajkotmár1949.május31-énletartóztatták.[13]

Tényaz,hogy1946–49közöttaromán–magyar kapcsolatokban szokatlanfejleményeknekvagyunktanúi:akorábbiállamközifeszültségekmegjelennekarománésamagyarkommunista pártközötti kapcsolatokbanis,amelykonfliktusokközéppontjában 1946-bana területikérdés,majd1947-tőlaromániaimagyarkisebbségjogállásával kapcsolatoskérdésekállnak.Az1945novemberéigún.nemzetiprogrammalnemrendelkezőMagyarKommunista Pártaválasztások kudarcábóltanulvarádöbben,hogyamagyarközvélemény számára fontoskérdésahatárokmeghúzása,ezértlegitimációjának növelése érdekébenazMKP-nakiskikellállniaakülpolitikaivezetésrevíziós törekvéseimellett.Ennekfontosmegnyilvánulásaamagyarkormánydelegáció,Popáltalnememlített,1946.áprilisiszovjetunióbelilátogatása,amikorisaSztálinnalfolytatott tárgyalások soránadelegáció kommunistatagjaiapolgáripártokkalegyütt22ezerkm2 terület megtartásátkérték.Mintahogymárpublikáltlevéltáridokumentumokbólkiderül,bárSztálinlátszólagnyitottvoltakérdés átgondolására, agyakorlatbanazonnalbiztosítottaarománkormánytkorábbitervei változatlanságáról.EnnekellenéreamoszkvaiútutánazMKPfolytatta revíziópártikampányát: RévaiVásárhelyiMiklóst,aSzabadNép szerkesztőjétküldteErdélybe,hogytájékoztassa aromániaimagyar vezetéstahelyzetről,május6-ánpedigGerőErnőfolytatottmegbeszéléseketRomániában,deGheorghiu-Dejhatározottanelutasította,hogy bármilyenengedményttegyenaterületikérdésben.[14]

Másnapa KülügyminiszterekTanácsánakülésénErdélyhovatartozásánakkérdésétvéglegeldöntötték. Arendelkezésre állólevéltáriforrásokarról tanúskodnak, hogyezutánazMKPazonnalvisszatértaz1946előtti álláspontjához.Azemlítettmájus6-icsúcstalálkozómindmáigviszonylagkevésséismertmozzanata román–magyarkapcsolatoktörténetében.Errevonatkozóan érdekesadalékkalszolgálGheorgheGaston Marinvisszaemlékezése,[15]amelynekinformációitPavelCâmpeanuis átvesziaCeauşescu-rendszer születésérőlkészítettkitűnőelemzésében.[16]Marinszerintakétországkommunistapártdelegációinaktitkos találkozójára1946nyaránTemesváronkerültsor:magyarrészrőlGerő ErnőésNagyImre,románrészrőlGheorghiu-Dej,LucreţiuPătrăşcanu ésLukaLászlóvettekrészt.AhatórástalálkozótmagaGastonMarin (született GheorgheGrossmann)szervezte.Marin emlékezeteszerint amagyardelegációazészak-erdélyiterületből37ezerkm2 átengedését kértevolna,amitarománküldöttséghatározottan visszautasított. Levéltáribizonyítékokhiányábansemmegerősíteni,semcáfolninem lehetafeltételezést.Kételkednilehetviszonta37ezerkm2-esadatban, mivelamagyarKülügyminisztériumbéke-előkészítőosztályánaktervei is4–22ezerkm2 közöttiterületrevonatkoznak.Annyibizonyos,hogy a magyarkormányugyanakkorabékekötésutániskiemeltfigyelemmelkísérteazErdélybenzajlóeseményeket.Az1956-osIntézetOral HistoryArchívumábanlevőSzéllJenő-interjúban[17]az1948–50között Bukarestben követkéntdolgozópolitikusúgyemlékszik,hogyRévai JózsefazzalazutasítássalküldteRomániába,hogy„láttassa magát Erdélyben”. Tehátamagyarpolitikaivezetésnemnyíltfellépésekre koncentrált, hanemfinomabbtechnikákkal kíséreltmegnyomást gyakorolniarománvezetésre,amelyben„természetes” partnernek véltékabukarestihatalmihierarchiábanharmadikhelyenállómagyar nemzetiségű LukaLászlót.EgylehetségesnyomaMártonÁron-peranyag,[18]amelybőlkiderül,hogy1949-benarománhatóságoknak szándékábanálltösszekapcsolniMártonÁron,RajkLászlóésKurkó Gyárfás,aMagyarNépiSzövetségvoltelnökénekügyétegy,a„magyar revizionisták”ellenvizionáltkirakat-perben.Ennekegyikjele,hogy 1949-ben,RajkbukásautánSzékelyudvarhelyen élősógorát,Soós Józsefetisletartóztatjákamegvádoltpolitikussalvalókapcsolatamiatt. AmiaPop-tanulmányban Rajkerdélyiútjátilletőenszerepel,aperanyagbólmegállapítható,hogyRajkutolsóerdélyiútjára1948nyarán, magánlátogatásként kerültsor,amikormárakevésbéjelentősnek számítókülügyminiszteri posztottöltöttebe.Egyállambiztonsági jelentésszerintaHargitánMéliuszJózsefíróvaltalálkozott,akit1949 novemberébentartóztattakle.[19]Egy1949.december6-ikihallgatáson ahivatalosjegyzőkönyvszerintMártonÁronakövetkezőketnyilatkoztakihallgatótisztjeinek:

„Azerdélyimagyarság lélekbensohasemtudott amagyarnép egészétől,amagyarnemzetitesttőlelszakadni,az1918–1940,illetve ’45közöttiidőbenpedigazellenealkalmazottpolitikahatásaalattarról győződöttmeg,hogyaszámáraTrianonban kijelölthelyzetben nem tudfennmaradni, mertegyedeiszámáraaszabademberhezméltó életfeltételeketnemtudjabiztosítani.Mivelnemzetköziviszonylatban Erdélykérdésetárgyalásanyagáválett,azerdélyimagyarság,támaszkodvaanagyhatalmak reprezentánsaiáltalaháborúidejéntett nyilatkozatokra,aközeledő béketárgyalásoktólErdélyolyanrendezésétvárja,melyamagyarság sorsátisazigazságszellemében biztosítja.Amagyarságelőtterrevonatkozólag általában három megoldásiformánakaképelebegett:1.az1918-ashatárokvisszaállításaarománságszéleskörűönkormányzatával;2.függetlenErdély, tisztaésvegyesönkormányzatikörzetekkelazegyüttlakónépekterületi megoszlásánakmegfelelően;3.megosztottErdélykelet-nyugatiiránybanaMaros-vonalmentén.”[20]

Agyulafehérváripüspöknemzetpolitikainézeteiretetthosszúkitérő azértszükséges,mivelMártonÁronhivatalosmegítélésétRomániában maisnegatívanbefolyásoljaahatármódosítás mellettikiállásaa másodikvilágháború utániévekben.Aszakmaiberkekben ismáig előbukkanóhíresztelések,rosszindulatú megjegyzésekellenéreazonbanéppenafentidézettszövegvilágosanmutatja,hogyMártonÁron semmimástnemtett,mintamittenniekellettegyfelelősegyházfőnek: abékeszerződés megkötéséig(1947.február10.)nemkívántalegitimálniazideiglenesnekítéltközjogiállapotokat.Hasonlóancselekedett, csaknéhányévvelkorábban –1940–44 között–IuliuHossugörög katolikuspüspökis,akinemfogadtaelaszámárafenntartottfelsőházi képviselőihelyet,mivelezzelagesztussalatekintélyesrománegyházfő legitimáltavolnaÉszak-ErdélyMagyarországhozvalótartozását.MártonÁrontráadásulnemlehetettkettősbeszéddelvádolni,mivelmindig isnyilvánosanhangotadottnemzetpolitikainézeteinek;eztbizonyítja azis,hogyazelleneindultkoncepciós eljárássoránnemtagadta diplomáciaiközvetítőtevékenységét,amelyrőlegyébkéntahatóságok (elsősorbanazőtmárrégótafigyelőbelügyiszervek)ispontosan tudtak.Az1956-osforradalomidejéntöbberdélyi„konspiráló”,Fodor Pálcsíkszeredaimérnök[21],SzoboszlayAladármagyarpécskaikatolikus pap[22]ésDobaiIstvánkolozsvárijogász[23]személyesenfordultanemrég börtönbőlszabadultMártonÁronhoz.Dobaiéstársaikidolgoztakegy memorandumot, azerdélyimagyarságjogsérelmeitazENSZ-hez akartákeljuttatni,FodorPálpedigelőadtaapüspöknekalakosságcsere legapróbbrészletekrekiterjedő,térképekkel illusztráltprogramját. ValamennyienMárton Áronttekintettékaz„erdélyimagyarságvezérének”.Aszervezkedésikísérletekvezetőihozzáfordultaktanácsokért, velebeszéltékmegazerdélyimagyarság általukelképzeltjövőjére vonatkozó terveiket.FodorPáltapüspökkülönösen kedvelte, mivel iskolatársavoltacsíkszeredaiRómaiKatolikusGimnáziumban.Egy 1987-benkészültéletút-interjúbanDobairészletesenvallottaMárton Áronnal1957márciusábanfolytatottrövidbeszélgetéséről. Eszerint MártonÁronakövetkezőszavakkalutasítottavisszaDobaidolgozatánakalaptételét,Erdélykettéosztásátésazehhezkapcsolódólakosságcserét:„Olvastam,ismerem,nemfogadomel.”„Hiábaisakarod,engem nemgyőzölmeg.MagyarországnakahatáraiaKárpátokonvannak!”[24]

MártonÁrontnemtörtemeg1949-esletartóztatása,azéletfogytiglani ítélet,majdaz1955-igtartókeménybörtönéletésahatalomállandó megfigyelése,vegzálása.[25]Kiállásaasajátigazságaésnemzetiközösségemellettkövetkezetesmaradtatovábbiakban is;VinczeGábor szerintMártonÁronnemcsakerkölcsiésszellemivezérevoltazerdélyi magyarközösségnek,hanemjelentős„kisebbségpolitikusi” szerepet játszottamásodikvilágháborúutániidőszakban.[26]

Hakilépünkaszűkenértelmezettmagyarkisebbségtörténetimegközelítésből,ésországos/nemzetközikontextusbahelyezzükMártonÁron többévtizedestevékenységét, aztlátjuk,hogyalegújabbromán szakirodalombanpozitívelmozdulásmutatkozikagyulafehérváripüspökmegítélésében.Anemzeti-kommunistakánonkövetőimellett,akik továbbisa„magyarirredentizmus”apostolánaktekintik,megjelentés teretnyeregyújszemlélet.OvidiuBozgan 2004-benmegjelentkönyvébenmásszakemberekszámáraakkorméghozzáférhetetlenegyházügyihivataliiratokalapjánrekonstruáltaarománkommunistarendszer,aSzentszékésaromániaikatolikusok rendkívül összetett viszonyát,hangsúlytfektetveazegyházat sújtóbelsőfeszültségekre (elégittaromán–magyar–németellentétekre,vagyacsángókérdésre utalni)ésaVatikánváltozópolitikájára (az1960-asévektőlkezdve AgostinoCasaroliszentszékidiplomataéskésőbbiállamtitkár,a„keleti politika”vezetőalakjaahatalommalegyüttműködőFranciscAugustint támogatta,mások–pl.FranzKönigbíborosésbécsiérsek–Márton Áronttartottákaromániaikatolicizmusigazivezérének,ésellenezték Rómatúlengedékenyálláspontját[27]).CristianVasileagörögkatolikus ésazortodoxegyházkonfliktusokkalterheltpárhuzamostörténetéről megjelentműveiben többször utalMártonÁronnyíltszolidaritására azüldözöttrománkatolikusokkal, ésszembeállítjaahatalommal közösségetvállalóortodoxésaz„ellenálló” katolikusegyházat,noha elismeriazortodoxegyházellen(is)elkövetetttörvénytelenségeket.[28]

Említésreméltóarománkommunistarendszervalláspolitikájánakelső angolnyelvenmegjelentmonográfiájais. LucianN.Leuşteanszerint azateistakormányésazortodoxegyházviszonyanemvoltegyértelmű (ezértaszerzőnemtámogatjaaz1990-esévekegydimenzióssérelmi narratívájátsem);azegyháznakvoltakeszközeiapolitikabefolyásolásához,azállampedigtudatosanhasználta azegyházatanemzeti kommunizmus építésénekérdekében.[29]Mégérdekesebbazonbana WiliamTotoktemesváriszármazásúíróáltalszerkesztettdokumentumkötetPachaÁgostontemesvári püspökügyérőlésa„vatikáni kémek”elleniperről.A bevezetőtanulmánybanamagyarulolvasóés azerdélyimagyarságtörténeteirántélénkenérdeklődőTotokhosszasanelemziarómaikatolikusegyházésarománkommunistarendszer viszonyát.Megjegyzipéldául,hogyahivatalostörténetírás ésaz ortodoxegyházkezdeményezésére összeállítottegyházimartirológiumokemlítéstsemtesznekMártonÁronésmáskatolikuspüspökök szenvedéséről. Abukarestiérsekséggelfoglalkozótörténészeksem említika„kollaboráns”FranciscAugustinésagyulafehérvárivagya bánságikatolikusoktöbbminthűvösviszonyát.[30]  PachaÁgoston temesváripüspökügyeszorosankapcsolódikaMártonÁronellen 1949-benindítotthajtóvadászathoz.Pachapüspököt1950-bantartóztattákle,1951-ben18évbörtönreítéltékegynemzetközi botrányt kavarókirakatperben„aVatikánértfolytatottkémkedés”vádjával(az egyikelítéltolaszállampolgár volt,ésazeljáráskomolydiplomáciai bonyodalmatokozottakétországközött).TotokszerintPachaÁgoston esetébenGheorghiu-Dej rendszerekoncepcióseljáráslefolytatására használta felatemesváripüspökéleténekegyeshomályospontjait, elsősorbananáciNémetországgal valóviszonyát.Aszerzőszerint Pachaháromszorosáldozatnaktekinthető:asajátpolitikaiillúzióinak áldozata,mivelaz1930-asévekbenőszinténhittHitlerígéretében,hogy támogatnifogjaahatárontúlinémetséget; az1940-esévekelejéna nácikáldozata,akikellenszenvveltekintettekazuniverzalista katolicizmuseszméjére;majd1950-tőlakommunistákáldozata,akiaper koncepciójaszerintapángermánizmusegyikbánságiterjesztőjevolt.[31]

NohaTotoknemállítfelpárhuzamotPachaÁgostonésMártonÁron életútjaközött,egykövetkező kutatástárgyalehetnekétromániai (kisebbségisorbólpüspökkéemelkedett)egyházfőpárhuzamos élete, mivelPachaésMártonsoktekintetbenugyanazonpolitikaiéserkölcsi dilemmákon osztoztak.Ráadásulabörtönbőltörténőszabadulásuk hasonlómegfontolásokból történt:Pachaesetében(is)sokanPetru Grozaintervenciójátfeltételezték,alevéltáridokumentumokbólazonban kiderül, hogyadöntéstazRMPPolitikaiBizottságahoztameg1954 májusában.[32]AvallásügyihivatalszeptemberijelentéseszerintPacha együttműködésiszándékárólbiztosítottaahatóságokat,dekéthónappalkésőbbamegpróbáltatásokmiattlegyengültidőspüspökelhunyt. Mintlátjuk,PachaÁgoston„meggyőzése”modellkéntszolgálhatotta MártonÁrondialektikusmegtörésétcélzókísérletre,amikor1955első hónapjaibanahatóságokegyüttműködésrepróbáltákbírniabörtönből kiszabadítottpüspököt–eredménytelenül.MártonÁronésabánsági svábközösségheztartozóPachaÁgostonügyeikfeledésében, illetve tendenciózustárgyalásábanisosztoztak.APacha-perítéletétcsak 1997-bensemmisítettékmeg,deWilliamTotokhozzáteszi:ennek semmilyennyilvánosságot nemadottarománközpontisajtó,sőta politikairendőrségvoltmunkatársai(pl.NeaguCosma,akémelhárítás voltfőnöke)sokáigésháboríthatatlanulhangoztathattákaperjogos voltát.Hozzátehetjük: mégnagyobberőveltettékeztMártonÁron esetében,hozzájárulvaagyulafehérváripüspökemlékénekmeggyalázásához,ésgazdagéletművénekfélreértéséhez.

MártonÁronpolitikaikiállásaugyaniskét,egymástólszétválaszthatatlansíkonmutatkozik meg:azegyikazerdélyiség nevébenmegfogalmazottkisebbségvédelemBukarestvagyakárBudapestközpontosítóéskirekesztőtörekvései ellen,amásikazonban–amitjómagam mégfontosabbnaktartok–egyracionálisan motivált,rendkívül következetesszembenállás adiktatúrávalésazönkényuralommal. MártonÁronigazi„szentsége” számomranemamagyarkisebbség védelmébenmutatkozikmegelsősorban,hanemnéhány,immár mindenrészletébenismertkulcspillanatbantanúsítottmagatartásában.Az elsőaz1944.májusitiltakozóbeszédea zsidóságdeportálásaellen;a másodikaz  1948-askörlevélazortodoxiáhozvalóvisszatérésre kényszerítettgörögkatolikushívőkéspapokbefogadásáról;aharmadik pedigaz1949.június4-iutolsónyilvánosbúcsú,amitdrámaikörülményekközötttartottakmeg,szorosállamimegfigyelés alatt.Reinard Koselleckszavaivalélveekkorerősödnekmegahatárokés„akettéválasztástársadalmilagintézményesedik; rítusokéseljárásiszabályok pecsételikmegésőrzikabe- éskilépésformáit”.[33]

Aletartóztatás előtti„önfeledt”heroizmust 1955utánhatározott egyházkormányzásváltottafel.Márton Áron nemföldalattiegyházat vagymártírközösségetkívántfelépíteni,hanemegy,avilágihatalomtól függetlenülműködő,szuverénszervezetet akartvezetni,ésehhez keresettéstaláltpartnereketahívőkbenéspapjaiban.Az1950-esés 1960-asévekben,amígfizikaiállapotaengedte,mindenenergiájáterre aközösségépítőés-megtartómunkáraösszpontosította.Eztszolgálta például1957-eselhíresültbérmakörútja,amikorazakkormár61éves ésbörtönviselt MártonÁronlovonülvevagygyalogjártaazakkori Kézdirajon25községét,érintveatérségközpontját,Kézdivásárhelyt is.Egyhétenkeresztülakommunistapárthelyiszerveidöbbentenés rémültenfigyelték, hogyapüspöktöbbmint30ezeremberrel érintkezett(arajonlakosságánakközelkétharmada!),azállambiztonságiszervekpedigakövetkezőtartalmúszentbeszédetrögzítették:

„Azénküldetésemaz,hogyterjesszemakatolikusegyháztanításait, éselmondjamfőlegafiataloknak,hogykövessékazokat.Arrólértesültem,hogyvannak hitnélküliemberek is.Vannakemberek, akikazt mondják,hogyIstennemlétezik–éshozzátetteironikusan–,ésvannak felvilágosult emberek,akikaztmondják,hogyIstennélkülislehet történelmet írni,detudatnikellvelük,hogyatörténelemIstentől származik.Isten alegnagyobbhatalomavilágban,ésnélkülesemmi semtörténik.Manehézkatolikusnaklenni. Legyetekkatolikusok,és legyetekhűekelkötelezettségetekhezéseskütökhöz,mégakkoris,ha eznehézségeket okoznanektek.”Hatolykaközségben,aholnéhány családkivételévelmindenkibelépettatsz-be,aztmondta:„Maradjatok hűekavalláshoz,ésnehagyjátokmagatokatbefolyásolniarádió,az újságokésakonferenciákhamispropagandájától,mertezekahamisságokfélrevezetnekbenneteket,éseltávolítanakavallástól,demindezekakísérletekfölöslegesek.Akatolikusoktisztaemberekkellhogy legyenek,ésakinemképeserre,jobb,haazonnalkilépazegyházból.”[34]

MártonÁronkikezdhetetlenhatározottságát,elveihezvalóragaszkodásátaz1957júniusábanelrendelt(1967-igtartó)háziőrizetsemtudta kikezdeni.Eztszemlélteti egynemrégközöltrománállambiztonsági irat,ami1958.január22-énkészült, aMagyarAutonómTartomány kultuszmegbízottjának gyulafehérvárilátogatásaalkalmával.Tankó ÁrpádésMártonÁronközelmásfélórásbeszélgetésénekközvetlen apropójanéhány,ahatóságokáltalmegvétózott papikinevezésvolt, deaszellemipárbajhamarátterjedtRomániavalláspolitikájáraésaz állam–egyház viszonyára.MártonÁronszintetámadólaglépfelaz államiszerveketképviselő Tankóval szemben,éskínosmagyarázkodásrakényszerítiazt,amikorazalkotmányban ésatörvényekben rögzítettjogoktiszteletbenemtartásávalszembesíti.[35]

MártonÁron1956utániváltozatlankiállásameglepteésfeldühítette ahatóságokat.Ezzelmagyarázhatóaz1959-esdrámaifordulat,amikor SánthaAntalt,apüspökhözigenközelállócsíkszentdomokosi káplánt kislányokszexuáliszaklatásavádjávalperbefogták,majd12évreítélték egynagynyilvánosságelőttzajlókoncepcióseljárásban.[36]ASánthaellen folytatott pernemvoltmás,mintazegészegyházésMártonÁron ellenindítottlejáratókampány. Apüspökötjólismerőinformátorok pedigelégedetten jelentették:MártonÁrontnagyonközelrőlérinti barátjaelítélése,szomorú,éstehetetlennekérzimagát.1959elejénaz RMPKBegydátummalelnemlátott,devalószínűlegazévjanuárjában magyarnyelvenösszeállítottanyaggalfelvázoltegylehetségeskompromisszumotazateistaállamésa katolikusegyházközött.A Néhány útmutatóakatolikusegyházkérdésévelkapcsolatbancímetviselőszöveg nemkevesebbetállított, minthogyelismerve avallásosérzések társadalmierejét,szükségeslenneegy„autokefális”,tehátaVatikántól ésapápától„független”,államikatolikusegyházlétrehozása.[37]Érdekes párhuzambontakozikkiamagyarországikommunistákegyházpolitikájával.BaloghMargitkutatásaiszerintBudapesten 1946–47-ben merültfelegy„nemzeti”,aSzentszéktőlfüggetlenegyházalapításának aterve,amiazonbanMindszentyhercegprímásvisszautasításánmegbukott.Az1950-es évekmásodikfelébenaztánapüspöki karésaz egyházcsendesellenállásának fokozatosmegtöréseszükségtelenné tette–ellentétbenRomániával–azötletújrafelvételét.[38]

MártonÁronegyházpolitikai szerepenemzetközikitekintésben is jelentős,bárapüspökésaSzentszék,illetveanyugat-európaikatolikus világgazdag(ésnagyrésztinformáliscsatornákratámaszkodó)kapcsolatáróleddignemszületetttudományosfeldolgozás.[39]Edolgozat keretébencsupánnéhányáltalánosösszefüggésrekívánomfelhívniaz olvasók figyelmét.AII.VatikániZsinaton(1962–65)Márton Áron a romániaikatolikuselöljáróknagytöbbségével együttnemvehetett részt,detávolrólkövetveazeseményeket issajátegyházpolitikáját láttaigazolva.Egy,aváltozóvilághozigazodóésaszocializmus új társadalmirétegeinek érdekeit(amunkások, afiatalértelmiségiek) figyelembevevőközösségegykeménydiktatúra kereteiközöttis sikeresenműködhet,hakizárjabelsőéletébőlavilágihatalmat.Márton ÁronezirányútörekvéseitjóltükröziNovákZoltánésDenisaBodeanu kötetePálfiGézaéletérőla„puhább”1960-as években.Pálfiésmás fiatal,tehetségeséskarakánpapokfelkarolásával agyulafehérvári püspökvilágosüzenetetintézettnemcsaksajátközösségének,hanem abukarestihatóságoknak ésaSzentszéknek is.[40]Avatikáni„keleti politikával” kapcsolatosáltalánosdilemma(elfogadni azállammal kötendő„megállapodást”, azökumenizmuscsapdáját,ésegyúttala politikaiellenőrzéstazegyházfölött,vagytovábbfolytatniazellenállást azelszigetelődésáránis?)természetesenMártonÁrontisérintette,de eredetimódonoldottafelakétellentétesstratégiaközöttifeszültséget. MártonÁronugyanisnem ellenezteazegyházésaz államképviselői közöttitárgyalásokat(magaistöbbszörtalálkozottDumitruDogaruval, arománEgyházügyiHivatalelnökével,ésaterületimegbízottakkal), deelvikérdésekben–mintpéldáulapapokkinevezésének joga,az ifjúságnevelésevagyahivatalosanbetiltottszerzetesrendek„informális”működése –hajthatatlanmaradtmindenhatalmipresszióellenére. Összefoglalva,MártonÁronegyházánaknemvoltszükségea„keleti politika”jegyébenkialakítandójószomszédiviszonyraarománkommunistaállammal, ésrendkívül sikeresenműködtettesajátszerény intézményrendszerétésinformális/féllegálisinformációs éskapcsolathálózatát aSzentszék,Magyarországésanyugativilágfelé.(Természetesenennekáraisvolt:ahozzáhűségespapokéshívőkzaklatása, megfélemlítése,zsarolásavagybeszervezése,melyjelenségméreteiről csakfokozatosanderülfényazállambiztonságiaktáktanulmányozásából).MártonÁronnak,többekközt,úgysikerültelkerülniaszámára előnytelenkompromisszumokmegkötését,hogykövetkezetesenelzárkózottmindennyilvánosszerepléstől.

Egyállambiztonsági dosszié jellemzőesetetrögzítapüspökéleténekutolsóéveiből.Amikoraz 1970-esévekközepénanyugatimagyaremigrációaktívabbálett Erdély-ügyben, éshivatalosszervezeteitiltakoznikezdtekazerdélyi magyarkisebbség„elnyomása”ellen,[41]abukarestikormányválaszként propagandakiadványok gyártásábakezdett.Azegyiklegjelentősebb alkotásaz1981-benmagyarul,románuléstöbbvilágnyelvenmegjelent kötet,amelyaromániaimagyarság 1945utánifejlődésétkívánta bemutatnipolitikusok, művészek,sportemberek ésközéletiszemélyiségek(megfelelőhangvételű)nyilatkozataival.[42]  1976-banFazekas János,akészülőkötetfelelősearrakérteMikóImrét,akivelmárévek ótaszorosmunkakapcsolatbanvoltkisebbségjogiügyekben,hogymint „régi”politikuséspolgáriértelmiségibeszélgessen elamagyar egyházakpüspökeivel.Mikóarrólszámoltbetartótisztjének,hogycsak MártonÁronnalnemsikerültinterjútkészítenie,aki„udvariasan,de határozottan” közöltevele,hogysenkineknemkívánnyilatkozni egyházánakhelyzetéről(mégegyhíresamerikaiújságírónaksem),és csupánszárazadatközlésreszorítkozott.[43]

Rövidírásomategy1990januárjában keletkezettmagyarállambiztonságiirattalszeretnémzárni.SokszóesikMártonÁronszellemiés egyházpolitikai örökségéről,ésaszinteegyhangúcsodálatnéha zavarbaejthetiakutatót.Azonbanaz1989-es fordulat utánielső romániaipüspökkarikonferenciáról készültszigorúantitkosmagyar jelentés,melyenrésztvettaSzentszékküldöttje,FrancescoColasuonno bíborosis,hitelesképetfestaromániaikatolikusegyházonbelüli feszültviszonyokról,ésarróltanúskodik,hogyMártonÁronszellemi éserkölcsiörökségeátadásrakerült.Azerdélyimagyarkatolicizmusból nemmártíregyházat, hanemélniakaróésfejlődőképesközösséget faragottamáréletébenszentkénttiszteltpüspöke.

Belügyminisztérium,III.FőcsoportfőnökségI.Csoportfőnökség(hírszerzés)3.osztálya(Vatikán/Olaszország)

Cím:Colasuonnoérsekromániaitárgyalása,1990.január3–5.

Adta:BLENDELLfedőnevűforrás

FrancescoColasuonnoérsek1990.január3–5.közötthivataloslátogatásttettRomániában, melyneksorán3-ánés4-énagyulafehérvári püspökségen, míg5-énBukarestben ahivatalosszervekkeltárgyalt. Colasuonno utazását,aVatikánmellett,JakabAntalgyulafehérvári püspökisszorgalmazta, akijelentősszerepetjátszottazottanikétnapos megbeszélések szervezésébensremélhetősikerében.Gyulafehérvárott Colasuonnónkívülmegjelentanégymagyaregyházmegye–Gyulafehérvár, Nagyvárad,Temesvár,Szatmár–ordináriusa, illetvehelynökiszintű vezetője,IoanRobuBukarestésGergelyLajos,Iaşiapostolikormányzója, valamintaz1990.január3-ánismételtenlegálissá váltgörögkatolikus egyházvalamennyivezetője,ígyBalázsfalvárólTodia[44]Alexandru,VáradrólHossuIonescuésLugosrólClosCaru[45].Apüspökségen lefolytatott megbeszélések légkörétegyfelőlamagyarnemzetiségűegyházivezetők különösenkeményéshatározottkiállása,másfelőlRobuésGergelymindent arégireflexekszerintopponálómagatartásajellemezte.Amagyarnemzetiségűegyházivezetőknemannyiraarégisérelmek felhánytorgatására, mintinkábbaz erdélyimagyarkatolicizmus21 pontbólálló„igénylistájának”beterjesztésére,annakelfogadtatására helyeztékahangsúlyt.Robu ésGergelyakorábbiretorikávalélvereflektáltamagyarkövetelésekre,amit magaJakabAntalállítottösszeelőzeteskonzultáció alapján.Robuékat meglepte,hogyegyáltalánosságokszintjénmozgóparttalanfecsegéshelyett egy,akonkrétumokegészsorátfelvonultatóprogramtervezetmegvitatására kényszerültek.Amagyar javaslatokatpontokkéntbírálták,sColasuonno előttafelvetettproblémákjogtalanságát,időszerűtlenségét,valótlanságát hangoztatták.Robuhosszasansoroltaakorábbirománpropagandával szinkronizáltsérelmeit,pontosabbanazerdélyirománajkúkatolikusokat értállítólagosmagyaratrocitásokat.Hangsúlyozottan románellenesmagatartássalvádoltamegazegészerdélyimagyarklérust,skülönkitért a szándékozottrománajkúistentiszteletekkérdésére.VádaskodásairaJakab Antalelmondotta,hogyamíghuszonhárommagyarplébániánfolyikromán nyelvűmise,addigegyetlenegyromántúlsúlyúegyházmegyében sem,így Bukarestbensemprédikálnakmagyarul.JakabAntalközpontikérdésként szóltGyulafehérvárérsekirangravalóemelésénekfontosságáról,aminek következtébenközvetlenülezalá  rendelődnea  másikháromerdélyi egyházmegyeis.Mindezalapvetőgaranciáulszolgálnaamagyarkatolikus egyházautonómiája megteremtéséhez, a várhatóan ugyancsak érseki rangra emelendő, s Robu által vezetett bukaresti egyházmegye primátusa, befolyása csökkentéséhez. A gyulafehérvári püspök egyértelmű ragaszkodását fejezte ki egyházának teljes korábbi intézményrendszerének helyreállításához,annakállamikorlátoknélkülifunkcionálásához.RobuleghevesebbenGyulafehérvár érsekirangratörténőemeléseellentiltakozott. Mindenkitmeglepettaháromgör.kat.püspökmagatartása.AvárakozássalellentétbennemRobu,hanemJakabAntalmellésorakoztakfel,holott erdélyimivoltukellenérehíveikzömerománajkú.Különösen Todia Alexandrusorakozottfelamagyarérdekek,kívánalmakmellé,elismerve azokjogosságát,azerdélyimagyarkatolikusokpolitikaisúlyát.Colasuonno mindvégigpasszívmaradt,semmibennemnyilvánítottvéleményt, csak kérdésfeltevésekre szorítkozott.Átvetteazolaszrafordított21pontos magyarigénylistátJakabAntaltól,sígéretettettarra,hogyhamarosan,s kizárólaglelkipásztori szempontokalapjánfognakdönteni.Január5-én ColasuonnoBukarestbentárgyaltazEgyházügyiHivatalmunkatársaival, smegállapodtakegyhathétenbelülesedékesismételtbukarestimegbeszélésben.ArraazidőpontraaVatikánállástfoglalvalamennyi aktuális kérdésben,sakkorradöntenekazérsekségekkinevezéséről,illetveazegyéb, Szentszéketérintőmagyarvonatkozásúügyekben.Agyulafehérvárimegbeszélésenmegállapodás születettarról,hogyazerdélyimagyaregyházi vezetőkkülön-különírásbanisvéleményezikaJakab Antaláltalösszeállított21pontoskövetelést,aztegyüttesülésükönegyeztetik, majdezt követőenajanuár11-re tervezetthivatalosállami-egyházivezetőkközötti bukarestitárgyalásonannakszellemébenlépnekfel.

Megjegyzés

Azinformációsjelentésbenjelzettdokumentumotautentikusmagyar fordításbanmellékeljük.VéleményünkszerintJakabAntalköveteléseivelalegszélsőbb határigelment,ezeketajelenlegierőviszonyok alapjánkialakultrománvezetésösszességébennemteljesítheti, így várhatónaVatikánálláspontjaisazelkövetkezendőtárgyalásokonfog jobbanformátölteni.JakabAntalmindentátfogókövetelései az átmenetiidőkbenmégnegatívanisvisszahathatnakazerdélyimagyar katolikusegyházra.Nemvilágosegyelőrearomániaiortodoxegyház viszonyasematöbbiegyházhozazújhelyzetben.[46]