Cikk A Mzm5mg - Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó

utolsó lapszámaink: 2017 – Október
2017 – Szeptember
2017 – Augusztus
archívum …

legújabb könyveink: Kisné Portik Irén – Szépanyám szőtte, dédanyám varrta és hímezte
Ferenczes István – Arhezi/Ergézi
Petőfi Sándor – A helység kalapácsa
az összes könyveink …

Székely Könyvtár:

Arcképcsarnok: Erdélyi magyar írók arcképcsarnoka

Aktuális rendezvények: 2016, március 4

bejelentkezés:

Online előfizetőink a lap teljes tartalmát olvashatják! Előfizetés!

kereső:
Általános keresés. Pontosabb keresésért kattintson ide!

Moldvai Magyarság: Kulturális havilap

partnereink:





















'+ ''+ (document.layers?(''):('
'))+ 'Loading image ...'+ (document.layers?'':'
')+''); imgWin.document.close(); if( imgWin.focus ) { imgWin.focus(); } return false; } 2017 - Október
Sándor Edit

Kurkó Gyárfás: Nehéz kenyér c. könyvéről

Sokadszorra tartom kezemben Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című kötetét, de megvallom őszintén, soha sem gondolkodtam el a regény címén. Miért választotta a szerző ezt a címet regényének? Mitől lehet nehéz a kenyér?

Nyilván a kenyér megszerzésének nehézségeire gondolhatott a szerző. Mert a csíkszentdomokosi székely ember, akinek az életéről szól e regény, igencsak nehezen kereste meg a kenyérre valót. Keskeny nadrágszíj-parcellákon gazdálkodott, kevés gabona termett, nagy volt a szegénység, sok volt a gyermek. Mert „ahányat az Isten ád”, annyit fogadott el, be a székely család; hat, nyolc, tíz, tizenkettő, sőt tizennyolc gyermekes család is volt a faluban.

Az anya volt a család összetartója, ápolója, gondozója, tanítója, nevelője. A férfiember hetekre, hónapokra távol volt a családtól, erdőlni, követ törni, pénzt keresni. A hosszú katonaság, háborúk, fogságok is igencsak távol tartották a férfiakat a családtól, az anya pedig gyermekeivel művelte a kevéske földet, dolgoztak napszámban a tányér meleg ételért, egy kevéske pénzért. Márton Áron püspök úr mondta, hogy itt, Csíkszentdomokoson hallotta először életében, hogy „fájni tud az élet”. S valóban sok embernek fájt, mert nehéz körülmények között nevelték fel gyermekeiket, de megtették, Isten és hitük segítségével. Mert a székely, a csíkszentdomokosi, Isten nevében kezdte a napot, szelte meg kenyerét, indult a munkába, ült le asztalához, hajtotta álomra a fejét. Csak így tudta elfogadni, túlélni azokat a nehéz éveket, amelyről Kurkó Gyárfás a Nehéz kenyér című regényében beszél.

Istenhite mellett a székely embernek volt még egy nagy kincs a tarsolyában: tudott és szeretett mulatni. Táncba jártak, nótáztak, a petróleumlámpa fénye mellett, a csikókályha melegénél meséltek, adomáztak, imádkoztak a felnőttek. A „gyermek” pedig hallgatózott, tanulta az életet…

Kurkó Gyárfás regényét kötelező olvasmánnyá lehetne tenni itt, a Székelyföldön, hiszen nagyszüleink, szüleink sorsa, élete van megírva benne. De nemcsak gyermekeknek ajánlanám, hanem felnőtteknek is, főleg az el-kivándoroltaknak, vagy az itthon elmagányosodottaknak. Ha Kurkó Gyárfás könyvét olvassák, már nem lesznek „idegenben”, nem maradnak egyedül…




.: tartalomjegyzék